A gépipari társaságok teljes értékesítésén belül csaknem 86 százalék a kivitel aránya. Dollárban számolva tavaly 17,5 százalékkal bővült e vállalati kör exportja, s az idén is hasonló dinamizmust jeleznek előre. A cégek éves szerződések alapján szállítanak, ezért a forint felértékelését jelentő árfolyam-sáv-szélesítés miatti veszteségeket le kell nyelniük. Az ágazatban a jövedelmezőségi átlag 10 százalék alatt van, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének (Magosz) felmérése szerint a forint felértékelése 3-5 százalékos veszteséget okozhat. A megmaradó nyereséget viheti el a vállalatok jó részénél az árfolyam-biztosítás, ezzel a lehetőséggel ezért nem kívánnak élni a jövőben.
Akad cég azonban, amely fontolóra veszi a biztosítást. A Ganz Holding Rt. árbevételéből 80 százalék az export, ennek 40 százaléka az euróövezethez, jórészt a német márkához kötődik. Fitos Zoltán elnök-vezérigazgató idén 120-150 millió forint veszteségre számít a kormányzati intézkedés kapcsán. A jövő évi szerződéseket pedig úgy kötik meg, hogy megkísérlik a veszteségek egy részét a vevőkre, illetve a beszállítókra hárítani. Hasonlóan gondolkodik Kármán Antal, az Aprítógépgyár Rt. vezérigazgatója, s igazgatóságának elnöke. E társaság árbevételének 93-94 százaléka származik kivitelből - német, belga és francia vevőktől. A cégvezető úgy véli, hogy kénytelenek lesznek szűkíteni a bedolgozók körét.
Sólyom Ferenc, az ASG Gépgyártó Kft. ügyvezetője szerint a kormány váratlan lépése leértékeli a magyar exportot és munkát. Szőllősi Árpád, a Korax Élelmiszergép Kft. ügyvezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy élőmunkát igénylő, sikeres kis-közepes hazai cégek fejlődését teszi lehetetlenné az, hogy a forintot teljesen előkészítetlenül hagyták felértékelődni.
R. Zs.
Regős Zsuzsa