Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól
Az Európai Unió által is az egyik legnehezebbnek tekintett fejezetet, a környezetvédelmet sikerült tegnap lezárni. A kormány eredetileg kilenc átmeneti könnyítést kért, ebből végül négyet fogadtak el a tagállamok. Magyarország 2015-re felel meg az uniós környezetvédelmi előírásoknak, a legtovább a 10 ezer lakosnál kisebb települések szennyvíztisztítása húzódik el, (a 15 ezer lakosnál nagyobb települések szennyvíztisztítását 2010-ig kell megoldani). Az úgynevezett érzékeny területek csatornázását 2008 végére vállalja az ország, beleértve a biológiai tisztítást is. Ez a Balatonba Velencei-tóba és a Fertő-tóba kerülő szennyvizekre vonatkozik. A 2015-ig vállalandó beruházások teljes költségét 810 milliárd forintra becsülik.
A veszélyes hulladékok égetésére vonatkozó uniós direktívának 2005. június 30-ig szerez érvényt a kormány, ez csaknem 40 vállalatot érint és hétmilliárd forint értékű beruházást igényel. A nagy tüzelőberendezések (erőművek) károsanyag-kibocsátását 2004 végéig kell uniós szintre hozni, ez főként az EU-s vállalatok tulajdonában lévő cégekre vonatkozik. Végül a hulladékbegyűjtésben 2005 végéig kapott átmeneti könnyítést az ország.
Két átmeneti könnyítést tartalmaz a vámunióról szóló megállapodás: a vinilklorid-behozatalban 2004 végéig alkalmazhat alacsonyabb vámot az ország, míg a nyersalumínium esetében a csatlakozástól számított 3. év végére kell elérni az uniós vámot, illetve kvótarendszert. (Az alumínium esetében ez az ágazatnak összesen 10 millió dolláros kedvezményt jelent.)
A pénteki tárgyalási fordulón az EU átadta a két „szabadság-fejezet” közös álláspontját. Juhász Endre főtárgyaló elmondta, hogy Magyarország két feltétellel fogadja el a szabad munkavállalásban a legfeljebb hétesztendős korlátozást. Kéri, hogy minden tagállam nyilatkozzon, mikortól engedélyezi a munkavállalást és elvárja, hogy Ausztria és Németország fokozatosan tegyen engedményeket. Ugyanakkor Magyarország a jelenlegi EU-tagállamokhoz hasonló korlátozást léptet életbe, tehát ugyanolyan mértékben szabadítja fel munkaerőpiacát, ahogyan azt a tagországok teszik.
A külföldiek termőföldvásárlásával kapcsolatban Magyarország elfogadja, hogy a kért 10 esztendő helyett az EU csak hétéves tilalmat javasol. A kormány viszont ragaszkodik ahhoz, hogy ez a korlátozás terjedjen ki az egyéni mezőgazdasági vállalkozókra is, hiszen nem garantálható, hogy földvásárlásuk nem spekulációs szándékkal történik, vagyis adminisztratíve nem követhető, hogy a föld megvásárlása után valóban letelepszik-e termelői céllal Magyarországon az EU-állampolgár.
Gordon Tamás
