A magyarországi bruttó hazai termék az első negyedévben az elemzők által várt 4,1 százalék helyett 4,4 százalékkal emelkedett. A beruházások növekedési üteme szezonális kiigazítás nélkül 5,3, szezonálisan kiigazítva pedig 6,2 százalék. Ez az érték szerepel a NAPI Gazdaságnak korábban adott elemzői prognózisok között.
Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője újságírók előtt kommentálva az adatot úgy vélekedett, hogy a növekedési mutató alakulásában semmi meglepő nincs, hiszen a kiskereskedelmi forgalom, illetve az építési beruházások növekedése eddig is ismert volt, s jórészt ezek magyarázzák a gazdaság gyors bővülését. A KSH a tárgyidőszak után 60 nappal a megtermelt GDP felől közelített előzetes becslést ad, így a tegnapi adatok nem tartalmazták a lakossági fogyasztás növekedését.
Az ilyenkor szokásosan szűkszavú közlemény azt emeli ki, hogy az iparban a bruttó hozzáadott érték az egy évvel korábbihoz képest lassuló ütemben növekedett, miközben a szolgáltatásoknál gyorsulás volt megfigyelhető.
A gyors gazdasági növekedés fennmaradása kedvező, de a külső egyensúly szempontjából veszélyes tendenciát takar - összegezhető a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó elemzők többségének véleménye. A lakossági és a közösségi fogyasztás bővülése az adat tükrében valószínűleg nagyobb ütemű, mint arra eddig számítottak, ez pedig előbb-utóbb a külkereskedelmi mérleg romlásához vezet. Valószínű, hogy a külkereskedelmi deficit növekedése nagyobb mértékű lesz, mint a folyó fizetési mérleg romlása. A szolgáltatások egyenlege ugyanis az első negyedévben az idegenforgalmi többlet gyors bővülése miatt a várakozásoknál kedvezőbben alakult, s e tendencia fennmaradása tehermentesítheti a fizetési mérleg egészét.
A NAPI Gazdaság áprilisi folyófizetésimérleg-prognózisa 77 millió euró hiányt mutat, ez 105 millió euróval roszszabb, mint a tavalyi azonos időszaki érték. Az év első 4 hónapjának összesített folyófizetésimérleg-hiánya ezzel a 77 millió euróval meghaladná a tavalyi első négy havi értéket. A külkereskedelmi egyenleg már az első negyedévben is romlott, ezt azonban kompenzálta a szolgáltatások növekvő többlete.
Az elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy a lakásépítés egyelőre beváltani látszik a hozzá fűzött kormányzati reményeket, de óvtak attól, hogy ebből túlzottan optimista jövőképet alakítson ki a kabinet. A lakásépítések jelentősen hozzájárultak a beruházások növekedéséhez, de ezek nem járulnak hozzá a későbbi exportbővüléshez és importigényük is jelentős.
M. D.
