A kamatokkal együtt mintegy 65 milliárd forint sorsáról döntő törvény szerda éjszakai részletes vitája során az önkormányzatok jogorvoslati lehetőségeinek megállapítása volt a középpontban. Az ellenzéki felszólalók szerint a települések számára biztosítani kell, hogy amennyiben vitatják a vagyonjuttatás törvényben rögzített összegét, akkor bírósághoz fordulhassanak. A kormány szerint azonban a törvény előkészítése során a helyhatóságok elegendő információval és idővel rendelkeztek ahhoz, hogy érvényesítsék akaratukat. A kabinet tehát nem kíván módosítani a februárban kialakított álláspontján, miszerint csak azok a települések fordulhatnak bírósághoz a törvény kapcsán, amelyek jogosultak lettek volna, de kimaradtak a vagyonrendezésből. Jogi útra terelhetik a vitás ügyeiket továbbá a közös beruházást végzett, illetve a közigazgatásilag szétvált önkormányzatok, ha nem tudnak megállapodni a vagyonmegosztásról.
A parlamenthez a szélesebb, illetve a szűkebb jogorvoslati lehetőséget biztosító módosító indítványt egyaránt benyújtottak, melyeket kormánypárti képviselők is jegyeznek. Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának fideszes alelnöke lapunknak elmondta, hogy a frakció még nem alakította ki álláspontját ez ügyben, de szakmailag úgy ítéli meg, hogy mivel a vitatott összegek nagyságrendje már tisztázott, ezért a kormány javaslata megfelelő garanciákat nyújt a helyhatóságok számára.
A törvényben csak az 1993-ig üzembe helyezett, illetve az addig megkezdett, de csak később aktivált létesítményeket ismerték el a vagyonjuttatás alapjaként. A képviselők azonban szorgalmazzák, hogy az 1993 és 1995 között keletkezett vagyon is kerüljön be a javaslatba. Becslések szerint ennek elfogadása további mintegy 20 milliárddal növelné a kiadásokat. A törvényjavaslatban szereplő 65 milliárd forintból a kormány előlegként már kiosztott közel 17 milliárdot a települések között.
B. Z.
Baka Zoltán