Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Három év alatt 210 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, és ha a szokásos évközi szezonalitás érvényesül, akkor 2001 harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma megközelítheti a 3,95 millió főt, amire talán a rendszerváltás óta nem volt példa. A vizsgált időszakban 3,85 millió ember dolgozott legalább heti 1 órát egy hónapban Magyarországon. A KSH statisztikáiban - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - ugyanis már ekkora időtartamra eső teljesítményt is foglalkoztatásnak tekintenek.
A foglalkoztatottak táborának növekedése az inaktívak számának jelentős csökkenése mellett ment végbe. Inaktívnak azokat tekinti a KSH, akik nem foglalkoztatottak, de nem is munkanélküliek, mert nem jelennek meg a munkaerőpiacon. Ebbe a körbe tartoznak többek között a nyugdíjasok, a diákok és a háztartásbeliek. Az ő számuk - csak az első negyedéveket figyelembe véve - 194 ezer fővel csökkent 1998 óta. E csökkenésnek csak a fele jelenik meg a gazdaságilag aktív népesség növekedésében, vagyis a csökkenés jelentős része az idős inaktívak számának mérséklődéséből és nem a munkaerőpiacra való visszatérésből adódik. Ezt a folyamatot nyilván segítette az is, hogy ebben az időszakban emelkedett a nyugdíjkorhatár. Ez azt eredményezte, hogy az elhalálozás miatti természetes fogyás mellett a korábban megszokottnál kevesebben mentek évente nyugdíjba, s váltak ilyen módon inaktívvá.
Az inaktívak száma jelentős ingadozásokat mutat éven belül. Az első három hónap, illetve a legnagyobb foglakoztatást produkáló harmadik negyedév között az elmúlt három évben 45-80 ezer fős különbségek mutatkoztak. Nagyjából ekkora azok száma, akik képesek munkát vállalni, de a nyári szezonális munkákon kívül nemigen tudnak elhelyezkedni.
(NAPI)
