Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Öt ország - Magyarország, Ukrajna, Jugoszlávia, Szlovákia és Románia - vízügyekben illetékes minisztere pénteken Budapesten aláírta azt a nyilatkozatot, amelynek értelmében ezen országok összehangolják vízügyi fejlesztéseiket. A miniszterek a későbbiekben meghatározzák a közösen elvégzendő fejlesztéseket, s esetenként együtt fordulnak különböző pénzügyi intézményekhez a beruházások finanszírozásának támogatásáért.
A magyar kormányzat jövőre meghirdeti átfogó vízgazdálkodási programját, a Vásárhelyi tervet, amely az ár- és belvízkárok csökkentését és a vízhozamok hasznosítását kívánja elérni. Fónagy János, a vízügyi tárca vezetője a készülő koncepcióval kapcsolatban megjegyezte, hogy a Vásárhelyi tervben foglalt azonnali feladatok elvégzése már két-három éve megkezdődött, s a Felső-Tiszán jelenleg is gyorsított ütemben építik a töltéseket. A vízügyi tárca adatai szerint 1998 óta Magyarország 29 milliárd forintot költött árvízvédelemre és 27 milliárd forintot a töltések erősítésére, illetve építésére. A szükséges 4200 kilométernyi töltés 61 százaléka áll készen, a fennmaradó rész kiépítése egy 1999-ben készült tanulmány szerint mintegy 175 milliárd forintba kerülne.
A hosszú távú siker érdekében a tározók létesítésén kívül ki kell bővíteni a hullámtereket, és fel kell számolni az engedélyek nélkül épült létesítményeket is, valamint határokon átívelő beruházási programokat kell megvalósítani. Az elmúlt évek árvizei kapcsán megfogalmazódott, hogy Ukrajnában tározók létesítéséhez első ütemben becslések szerint 22-26 milliárd forintnyi beruházásra van szükség, amelyet azonban az ukrán kormány nem képes egymaga finanszírozni. A magyar területen évente 16-18 milliárd forintra tehető a forrásigény, amelyből 6 milliárd forint a töltések építésére elkülönített összeg, 6 milliárd forint az építés meggyorsítását szolgáló többletköltség és 4-6 milliárd forint a Vásárhelyi tervben szereplő fejlesztések beruházási igénye.
D. J.
