A jegybank álláspontja szerint a külföldiek fokozottabb forintpiaci jelenlétét elősegítő, az árfolyamsáv szélesítésével megnövekvő kockázatok kivédésére szolgáló devizaliberalizációt lényegében kormányhatározatokkal is rendezni lehet, ezért a tervezett határidőnél hamarabb, heteken vagy hónapokon belül megszülethetnek az idevágó rendelkezések.
Járai Zsigmond jegybankelnök a sávszélesítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a forintnak a bejelentés óta bekövetkezett 3-3,5 százalékos erősödése megfelel a jegybank várakozásának. A drágább forint az importált infláció csökkenésén keresztül az árak emelkedését is mérsékli; a tájékoztatón részt vevő Varga Mihály pénzügyminiszter szerint idén 8-9 százalékos sávon belül maradhat az infláció.
Járai szerint július 1-jétől változhatnak a kereskedelmi bankok tartalékolására vonatkozó szabályok. Az elképzelés szerint vagy a tartalékrátát csökkentik, vagy az MNB-ben elhelyezett tartalékok után fizetne nagyobb kamatot a jegybank.
Az MNB tavalyi mérlegfőösszege 6509,4 milliárd forint volt, ami 2,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A forint tartós erősödése ronthatja a jegybank monetáris (a működéstől elkülönített) eredményét - vélekedett Járai -, ám ez elhanyagolható veszteség a gazdaság egészére gyakorolt kedvező hatáshoz képest. Az MNB egyébként idén csökkenteni kívánja a működési kiadásait, s ennek érdekében bezárják a tokiói kirendeltséget, illetve karcsúsítják a gépkocsiparkot.
B. Z.
