A magyar gazdaságot egyszerre jellemzi a gyors növekedés és a repedező egyensúly - mondta a GKI Gazdaságkutató Rt. makroprognózisának ismertetésekor Vértes András, a kutatóintézet elnöke. Az egyensúly romlását jelzi a magas infláció, a fiskális lazítás, a pénzmegtakarítások alacsony szintje, a tőkebeáramlás lassulása.
A kutatók szerint a GDP az idén 5 százalékkal bővülhet, ezt elsősorban az ipar 10 és az építőipar 8 százalékos növekedése hajtja, de várhatóan a mezőgazdaság termelése is meghaladja - ha csak 1 százalékkal is - a tavalyit. A GDP belföldi felhasználása várhatóan 6 százalékkal nő, az egyéni fogyasztás 5 százalékos és a beruházások jelentős - 11 százalékos - növekedése következtében. Az állami, a vállalati és a lakossági szféra egyaránt bővíti beruházásait, így a GDP arányában mért beruházási ráta elérheti a 25,5 százalékot.
A beruházások növekedése ugyanakkor - a GKI szerint jelentős részben az alacsony reálkamat miatti gyenge megtakarítások következtében - növekvő külső forrásbevonást tesz szükségessé. Így a folyó fizetési mérleg hiánya akár 5,3 milliárd eurót is elérhet, és ez az 1,5 milliárd eurós tőkebeáramlásból és a növekvő tőkekiáramlásból adódóan - a korábbi évekkel ellentétben - csak adóssággeneráló finanszírozással kezelhető.
A reáljövedelmek 4 százalékos növekedése lehetővé teszi a fogyasztás jelentős bővülését, ami hozzájárul a gazdasági növekedés szintjének fenntartásához, de az importot is bővíti. A forint hat-hét százalékra várt reálfelértékelődése és a lanyha nyugati konjunktúra ezenközben fékezi az exportot. Így akár a GDP 10 százalékát is elérheti a külkereskedelmi hiány.
Az inflációs folyamatok romlása miatt a GKI Rt. 9-ről 9,3 százalékra módosította ez évi inflációs prognózisát. Ez 0,2 százalékkal marad el a kutatók eredeti elképzelésétől, ennyire becsülik a forint év végére sávközéptől számított 5 százalékos felértékelődésének hatását.
A fiskális expanzió révén az államháztartás EU módszertan (ESA 95) szerint számított hiánya - amely a kvázi fiskális kiadásokat, az ÁPV Rt. kiadásait, az autópálya-építés költségeit és a tavalyról átkönyvelt többletbevételeket is figyelembe veszi - a tavalyi 3 százalék után az idén az 5 százalékot is elérheti, annak ellenére, hogy a bérkiáramlás és az infláció tervezettet meghaladó emelkedése 160 milliárd forint terven felüli többletet hozhat.
Pálvölgyi Balázs
Pálvölgyi Balázs