Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybankelnök és a pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján egyaránt reálisnak tartotta azt a célkitűzést, hogy 2004-re 5-6 százalékra mérséklődjön az infláció, az EU-csatlakozás kapcsán viszont számolni kell azzal, hogy a taggá válás időpontjában az infláció esetleg átmenetileg emelkedik. A középtávú program szerint a következő években elsősorban a termelési tényezők jobb kihasználásától és egyes területeken - mint például a telekommunikáció és az informatika - a piacnyitástól várható az árszintemelkedés csökkenése. Az energetika és a hírközlés piacán a hatósági áras szabályozás közeljövőben várható feloldása is elősegítheti ezt a folyamatot.
Nem várható ugyanakkor a központilag szabályozott árak felszabadítása középtávon a lakosság által igénybe vett energetikai, valamint az alapvető hírközlési és postai szolgáltatásoknál - tartalmazza a program.
A Pénzügyminisztérium (PM) szerint a sávszélesítés hatásaként a forint mintegy 5 százalékkal értékelődhet fel, ami segíti az infláció csökkenését. A döntés hatásai azonban legkorábban jövőre érvényesülhetnek, ám a legújabb hivatalos számítások szerint még e kedvező hatás mellett sem csökken az infláció 6 százalék alá 2002-ben. Erre csak abban az esetben lát esélyt a tárca, ha például az agráriumban a terméseredmények az árak erőteljes csökkenéséhez vezetnek - fejtette ki lapunk kérdésére Kovács Álmos, a PM helyettes államtitkára. A program szerint a nemzetközi gazdaság lassulása miatt mérséklődő kereslet lefelé nyomhatja az olaj- és nyersanyagárakat, ami szintén a dezinflációs folyamatnak kedvezne.
Járai elmondta, hogy az infláció csökkentése nem elsőrendű feladata az MNB-nek, de ha erre okot látnak, mesterséges eszközökkel elérhető a középtávú programba foglaltnál gyorsabb inflációcsökkentés is. A jegybankelnök szerint a monetáris politika célja az, hogy Magyarország mihamarabb csatlakozzon az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU), amire szerinte reálisan az EU-csatlakozás után két évvel, 2006-2007 táján nyílik lehetőség. Az eurózónába való belépés egyik feltétele, hogy 3 százalék alá csökkenjen az infláció, vagyis öt-hat év áll rendelkezésre ennek a mértéknek az elérésére.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a következő három évben fenntartható az 5 százalék körüli gazdasági növekedés. A miniszter a gazdaságpolitika céljaként nevezte meg továbbá a versenyképesség javulását, valamint az árstabilitást. A célkitűzések megvalósításakor a program nem számol kedvezőtlen fordulattal a nemzetközi gazdaságban. A külgazdasági kapcsolatokban meghatározó EU-ban, illetve az eurózónában évi 2,5-3 százalék közötti növekedést, mérséklődő inflációt és erősödő eurót vett számításba a program.
B. Z.
