Az ORFK szerint az első felgöngyölített csoport által készített hamis bankkártyákkal különböző nyugat-európai országokban követtek el visszaéléseket, a házkutatás során többek közt kártyaleolvasó készülékeket, bankkártyafóliákat, mágnescsíkkal ellátott plasztikot foglaltak le. Mivel a kérdéses bankkártyák számos európai országban felhasználhatóak, az ORFK az Interpol útján megkereste a kinti pénzintézeteket. A másik ügyben az elsőrendű vádlott egy osztrák nyomozónak akart eladni egy kártyaelfogadásra alkalmas beléptető rendszert, amelynek révén feltörhetőek lettek volna a PIN-kódok. Az első csoport tagjai közül többen előzetesben vannak, míg a másodikat alkotók ellen hazai és nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Győri Tibor őrnagy lapunk kérdésére elmondta: bár a látenciát mindig nehéz becsülni, úgy vélik, évente több száz milliós veszteség éri a hazai pénzintézeteket és az ügyfeleket. A védekezést nehezíti az egységes banki biztonsági rendszer hiánya és olyan apróságok például, hogy egyes automaták nincsennek felszerelve ipari kamerával. Ráadásul a kisebb, 10-20 ezer forintos elkövetéseket az ügyfelek sokszor nem is érzékelik.
Lapunk információi szerint megfigyelhető, hogy a hazai pénzintézetek egyre gyakrabban hárítják át veszteségeiket ügyfeleikre. Míg két évvel ezelőtt a kár mintegy ötven százalékát állták a bankok, ez az arány napjainkban mintegy egyharmadra tehető. Becslések szerint a hamisítók az EU-tagországokban évi 600 millió euró kárt okoznak, ennek csökkentése érdekében Brüsszel csomagot dolgozott ki, ami tartalmazza a technikai feltételek javítását.
D. P.
