Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt három évben 198 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás, ami a munkavállalási korú, azaz 15-64 éves korosztályok létszámának csökkenésével együtt azt eredményezte, hogy a foglalkoztatási ráta az 1997-es 52,7 százalékról 56,4 százalékra emelkedett. A foglalkoztatotti létszám növekedése nem járt együtt a munkanélküliek számának hasonló mértékű csökkenésével. A regisztrált munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban mintegy 100 ezer fővel csökkent, ám ebben nem annyira a munkába való visszatérés, mint inkább a inaktívvá, szociális segélyezetté válás játszotta a vezető szerepet.
Mindent egybevetve azzal számolhatunk, hogy a korábban inaktívaknak tekintett népességből mintegy 160 ezer fő tért vissza a munkaerő-piacra - véli Székely Judit, a Gazdasági Minisztérium foglalkoztatási helyettes államtitkára. Székely szerint a foglalkoztatottá váló inaktívak többsége korábban tanuló volt, egyelőre tehát nem beszélhetünk arról, hogy a kilencvenes évek elején, közepén idő előtt nyugdíjba kényszerült, de aktív korú lakosság tömegesen és legálisan munkát vállalna. A munkanélküli-ellátó rendszerben nem szereplő, de a feltételezett feketegazdaságban részt vevő emberek számáról nincs pontos becslés, de Székely összesen néhány százezer fősre teszi a szakirodalom által csendes tartaléknak nevezett munkaerő-piaci csoportot, amelynek tagjai kedvező konjunktúra esetén hajlandók munkát vállalni, rosszabb időszakokban azonban a különböző ellátási formákat veszik igénybe, vagy kihasználják az inaktívvá válás valamilyen lehetőségét.
Ők és az újonnan munkába álló - egyre kisebb létszámú - generációk alkotják a magyar gazdaság belső munkaerő-kínálatát. A helyettes államtitkár szerint ezt a kínálatot viszonylag hamar felszívhatja a kereslet. A tárca becslése szerint idén az első félévben 40-50 ezer fővel bővül a foglalkoztatás Magyarországon, a második félévre vonatkozó prognózis pedig most készül a minisztériumban. A helyettes államtitkár szerint 1 százalékos GDP-növekedés durva becsléssel 50-80 ezer fős alkalmazotti létszámbővülést igényelne, ám ennek ellentmondani látszik, hogy az utolsó három évben a 14 százalékos GDP-növekedés mellett a foglalkoztatottak száma „mindössze” 200 ezerrel nőtt. Székely elmondta, hogy a nyers szám korrekcióján dolgoznak. A használhatóbb korreláció kiszámításához figyelembe kell venni a termelékenység gyors ütemű javulását, és a Magyarországon munkát vállaló külföldiek számának növekedését is. Ez utóbbit megnehezíti, hogy az engedély nélkül alkalmazott külföldieket nem mutatja ki a statisztika, pedig számuk valószínűleg nem elenyésző, különösen annak figyelembevételével, hogy már a munkavállalási engedéllyel itt dolgozók száma is eléri a 26 ezer főt.
Székely szerint több olyan felfutóban lévő élőmunka-igényes ágazat is van, amely esetében nem kell attól tartani, hogy a magyar gazdaság külső munkaerőigényét a nem megfelelő határon túli kínálat miatt ne lehetne külső forrásból pótolni. A nagy kormányzati beruházások mellett ilyen terület lehet az építőipar, amelynek tevékenysége akkor sem telepíthető külföldre, ha ott olcsóbb a munkaerő, következésképp azzal lehet számolni, hogy a munkaerő jön Magyarországra.
M. D.
