Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Alkotmánybíróság tegnapi határozata értelmében a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló 2000. évi XLIV. törvény és annak idén márciusi végrehajtási rendelete alkotmányellenes, ezért a testület mindkettőt hatálybalépésük napjáig, azaz 2001. január 1-jére visszamenőlegesen megsemmisítette. Becslések szerint a szövetkezetek mintegy 120 milliárd forint hitelállományából 50-100 milliárd kerülhetett volna veszélybe a törvény végrehajtása miatt. A külső üzletrész-tulajdonosok kifizetése ugyanis az FVM szerint mintegy 20, más kalkuláció szerint 40 milliárd forintot igényelt volna a szövetkezetek részéről, ami a piac szerint a 800-900 szövetkezet harmadát csődbe, további harmadát pedig csőd közeli helyzetbe sodorta volna. E hitelek befagyása miatt az 1998-ban és 1999-ben 15 milliárdos veszteséget elszenvedő, forráshiányos szövetkezetek idén 40-60 milliárd forint éven belüli forrásbevonástól eshettek volna el, mivel a bankok jóval óvatosabban hiteleztek volna. Filipsz László, a MOSZ titkára szerint a bankok még mindig bizonytalanok és korántsem biztos, hogy a szövetkezetek megkapják a kért hiteleket, ami elengedhetetlen a fennmaradásukhoz.
Az Ab határozata alapján további költségvetési források bevonása szükséges, amennyiben a kormány kifizeti a jogosultakat - vélik szakértők. A testület ugyanis megállapította, hogy nem lehet különbséget tenni az alanyi és a nem alanyi tulajdonosok között, márpedig ebben az esetben a Bankszövetség szerint 50 milliárd forintra is emelkedhet a követelések értéke. A törvényben ugyanis csak az alanyi jogosultak kifizetéséről rendelkeztek, s ehhez képeztek forrást. Abban az esetben mérsékelhető az állam kötelezettségvállalása, ha nettó értéken - vagyis a szövetkezet tartozásait levonva a vagyonból - fizetik ki az üzletrész-tulajdonosokat.
Az Ab indoklása szerint a törvény sérti a tulajdonhoz való jogot, mert a tényleges értéküktől függetlenül az üzletrészek névértékének kifizetésére kötelezi a mezőgazdasági szövetkezeteket és ezzel vagyonukat, illetve annak egy részét közhatalmi eszközökkel elvonja. A határozat szerint a törvény az üzletrész-tulajdonosok egyes csoportjaira és a mezőgazdasági szövetkezetekre nézve hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.
Az Ab utalt arra, hogy amennyiben a jogalkotó szerint az 1992-es vagyonnevesítés keretében ingyenesen juttatott üzletrészekkel nem érte el a kívánt társadalom- és gazdaságpolitikai célt, akkor az alkotmánnyal összeegyeztethető különféle eszközökkel elérheti az üzletrészek megszüntetését. Ugyanakkor ez nem történhet olyan jogszabály alapján, amely a tényleges értéktől függetlenül kötelezi a szövetkezeteket az üzletrészek kifizetésére.
Az FVM szerint a kormány legutóbbi ülésén döntés született arról, hogy a külső üzletrészesek ügyét abban az esetben is meg kell oldani, ha az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi a törvényt. A tárca szerint ez megoldható abból a 20 milliárd forintból, amelyet a kormány előzőleg erre a célra szánt. Kovács Zoltán helyettes államtitkár úgy véli, hogy az állam megvásárolhatja a külső tulajdonosok üzletrészét, de kötelezni lehet a szövetkezeteket arra is, hogy vonják be az üzletrésztulajdont. E lépés megtételére ötéves határidőt kaptak a szövetkezetek.
B. Z.-D. P.-B. A.
