BUX 138983.52 0,99 %
OTP 44650 1,52 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Inflációs tényezővé vált a munkaerőhiány

A tegnap ülésező Gazdasági Tanács (GT) szerint idén 8,5 százalékos éves átlagos és 6-7 százalékos év végi infláció várható. A kormány szerint az inflációs ütem vártnál lassúbb csökkenésében közrejátszott, hogy az önkormányzatok hatáskörébe tartozó helyi szolgáltatások ára a tervezettnél jobban emelkedett. Orbán Viktor kormányfő szerint a következő években a határon túlról 1 millió munkavállalót kell bevonni a magyar munkaerőpiacra ahhoz, hogy a gazdaság tartósan 5-7 százalékos növekedést produkáljon.

2001. április 9. hétfő, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A tervezettnél magasabb, 8,5 százalékos éves átlagos infláció várható 2001-ben - jutott konszenzusra tegnap a kormány, a munkaadók és a munkavállalók egyeztető testülete, a Gazdasági Tanács. Orbán Viktor miniszterelnök az ülésen sietett közölni, hogy emiatt nem kell módosítani a kétéves költségvetést. Járai Zsigmond MNB-elnök arról biztosította az résztvevőket, hogy az MNB nem szünteti meg a csúszó leértékelést, bár a havi leértékelési ütem egy újabb idei csökkentését nem zárta ki.

Az új prognózist elfogadó Járai Zsigmond szerint döntően külső tényezők határozzák meg a belföldi infláció alakulását. A nemzeti bank azt állítja, hogy 2000-ben az éves átlagos 9,8 százalékos árindex mellett az importált infláció éves átlagban 13 százalék volt, ami az év során folyamatosan emelkedett, és az utolsó negyedévben már 16 százalékot ért el. A jegybank szerint az idei inflációs tervek teljesüléséhez átlagosan 25 dollár körüli olajárra és 0,92 dolláros euróárfolyamra van szükség, ami mellett az importált infláció 5,2 százalék lenne. Járai és Varga egyetértett abban, hogy mesterséges beavatkozással elérhető volna az eredetileg tervezett 5-7 százalékos infláció is, ám ennek a gazdasági növekedés lassulása és a növekvő munkanélküliség lenne az ára, ezért ilyen lépésekre nincs szükség. Az MNB elnöke a mesterséges beavatkozások közé sorolta a csúszó leértékelés megszüntetését. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az áprilisi 0,1 százalékpontos mérséklést újabb kövesse még az idén, hiszen ezzel a vártnál magasabb árindex miatt erősödő bérinflációs nyomást is kezelni lehet. A jelek szerint nemcsak a jegybankelnök, hanem a miniszterelnök is aggódik a munkaerőhiány miatt. Orbán Viktor az ülésen úgy fogalmazott, hogy az uniós felzárkózáshoz szükséges stabil 5-7 százalékos növekedés teljesítéséhez a következő években 1 millió munkavállalót kell a határon túlról bevonni a munkaerő-hiánnyal mindinkább küszködő magyar munkaerőpiacra.
A kormány mind nagyobb felelősséget tulajdonít az önkormányzatoknak az inflációs pálya betartásában. Az ülésen a miniszterelnök és a pénzügyminiszter is kiemelte, hogy a települések hatáskörébe tartozó szolgáltatások árai jócskán az eredeti inflációs tervet meghaladóan, átlagosan mintegy 15 százalékkal emelkedtek. Orbán Viktor szerint mihamarabb meg kell vizsgálni a helyhatóságok szerepét a gazdaságpolitikai célkitűzések teljesülésében.
A PM által a GT-ülésre készített inflációs tanulmány szerint az év első két hónapjában feljegyzett infláció magasabb volt a vártnál, de az első harmadév 10 százalék körüli indexei után erősödik majd a dezinfláció. A szeptemberi 12 havi árindex már nem éri el a 8 százalékot, év végére pedig 7 százalék alá esik az árindex, így alakul ki az éves átlagos 8,5 százalék. A tanulmány szerint a januári és februári adatból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de az év elejének árstatisztikai determinációja erős. A vártnál magasabb indexekért elsődlegesen a magas olajár, az erős euró és az agrárpiac keresleti jellege tehető felelőssé, de nem bizonyultak reálisnak azok a feltételezések sem, melyek szerint az élelmiszerárak emelkedése az év elején megáll, a szolgáltatások drágulása pedig szolid lesz - vélik a PM elemzői, akik az inflációs tényezők közül immár nem felejtik ki a munkaerőpiac szűkössé válásának költségekre gyakorolt inflatorikus hatását sem.
A fogyasztói árindex számottevő csökkenése augusztus-szeptembertől várható, júliusban és augusztusban hó/hó alapon defláció lesz - véli a PM. Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője szerint ez nem kizárt, azonban szükség lenne hozzá valamelyik árszínvonal-alakító tényező egyelőre még nem látható javulására. Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő közgazdásza ezzel szemben úgy véli, ha az élelmiszerárak a normális szezonalitást követik és semmi más nem húzza fel meglepetésszerűen a fogyasztói árindexet, úgy könnyen elképzelhető a defláció, augusztusra maga is hó/hó alapon számított árcsökkenést épített inflációs pályájába.
B. Z.-K. P.-M. D.

Baka Zoltán
Baka Zoltán

Ez is érdekelhet