Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány gazdasági kabinetjének múlt heti döntése értelmében a vártnál magasabb infláció, valamint a nettó átlagkeresetek tervezettnél nagyobb mértékű növekedése miatt emelni kell az idei nyugdíjakat. A kormánytagok nyilatkozatai alapján valószínűnek tűnik, hogy a tavalyi nyugdíj-kiegészítésekre egy letéti számlán félretett s 2001-re áthozott 15 milliárd forintot is erre a célra fordítják, ami nyugdíjasonként átlagosan 5000 forint emelést jelent. Ezt igazolja, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a nyugdíjak kompenzációja során a kormány számol azzal a 15 milliárd forintos tartalékkal, amelyet a múlt év végén félretett. Ez több mint 1 százalékpontos növelést jelent, amit a hétvégén bejelentett 3-4 százalékos emelésből levonva valójában 2,5-2,8 százalékos növekményt jelent az idei nyugdíjak esetében.
A kormány által kommunikált nyugdíjemelés kapcsán megfigyelők szerint a kérdés az, hogy milyen jogcímen költik el a 2000-es bevételekből 2000-es kiadásokra tartalékolt, s az előző évi költségvetésről szóló zárszámadásban elkönyvelni tervezett pénzt 2001-es célokra. Egyes vélemények szerint a költségvetési törvény módosítása nélkül ez valószínűleg nem lehetséges, azaz mind a tavalyi, mind az idei költségvetésen át kell vezetni a változásokat.
Az idei járandóságok emelését ugyanis a 2001-es nettó átlagkeresetek és az infláció határozza meg, nem pedig az előző évi számok.
A gond az, hogy az államháztartásról szóló, többször módosított törvény a többlet felhasználásáról valójában nem ad eligazítást, mindössze annyit ír elő, hogy a költségvetés megállapításakor (vagyis az Országgyűlés jóváhagyása idején) vagy a zárszámadásban kell rendelkezni a többletről. A PM szakértője szerint az érvényben lévő szabályozás inkább a költségvetési hiány kezelésére koncentrál, mivel a törvény megalkotásának idején elsősorban ezzel a gonddal kellett szembenéznie az akkori kormánynak.
A szerteágazó és nem egyszer követhetetlen szabályozás miatt eljött az ideje az államháztartás újrakodifikálásának. Értesülésünk szerint a szeptemberre elkészülő koncepcióban már konkrét intézkedést írnának elő a kormány számára arra az esetre, ha az éven belül egy adott időpontig a többletbevételek elérik a költségvetés bevételi főösszegének meghatározott hányadát.
Az egységesített anyagban szerepel majd az államkincstár szétbontása, ami által létrejön az Államkincstár Rt., valamint az Államháztartási Hivatal. A törvényben szabályozzák majd az EU-normáknak megfelelően, hogy a költségvetés terhére nem adhatók kedvezmények. Az önkormányzati és az állami hatáskörök nem változnának, vagyis a települések autonómiáját nem érinti a készülő koncepció.
(NAPI)
