A mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosainak április 15-ig kell a földművelésügyi hivataloknak jelezniük szövetkezeti tulajdonuk eladására vonatkozó szándékukat, eddig azonban mindössze 104 ezer kérelem érkezett be, miközben 1992-ben 500 ezer üzletrészes volt kívülálló - mondta lapunknak Becz Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) földművelésügyi hivatalok főosztályának vezetője. A agrártárca hetente összesíti a beadott igényeket.
A főosztályvezető szerint a jogvesztő határidő miatt az üzletrész-eladási szándékot érdemes nem a legutolsó órákra hagyni, hiszen a bejelentéshez nem kell más, mint az 1992-ben kapott alapbizonylat, illetve adásvételi nyomtatvány négy példányban. Amennyiben utóbbihoz nem jutnak hozzá, az kimásolható a Magyar Közlönyből is. Örökösök esetén mellékelni kell még a hagyatékátadó végzést, igazolva ezzel, hogy a kérelmező - mint örökös - valóban jogosult az eladásra. Földrajzi távolság miatti akadályoztatás esetén a kérelem levélben is feladható vagy beadható a lakhely szerinti földművelésügyi hivatalban, a postai felvételi igazolást azonban ajánlatos megőrizni.
A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvény a szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok helyzetéből kiindulva a hátrányos jogi feltételek megszüntetését akarja orvosolni. A törvény hatálya azokra a szövetkezetekre terjed ki, amelyek árbevételének több mint 50 százaléka a mezőgazdaságból származik, és amelyeket e törvény hatálybalépésekor még nem töröltek a cégnyilvántartásból és nem döntöttek érvényes határozattal a szövetkezet átalakulásáról. A jogszabály szerint a mezőgazdasági szövetkezetek kötelesek névértéken megvásárolni saját forrásaikból az alanyi jogú kívülállók üzletrészeit. Ha erre a szövetkezeteknek nincs lehetőségük az állam egy évre kamatmentes kölcsönt nyújt számukra. A törvény értelmében az alanyi jogú üzletrész-tulajdonosokat legkésőbb július elsejéig ki kell fizetni. A kormány becslése szerint 20 milliárd forintot igényel az üzletrész-tulajdonok kifizetése.
L. L.-M. Á.
