Magyarország diplomáciai tárgyalásokat kezdeményezett azokkal az országokkal, melyek nem vonták még vissza a magyar élő állatokra és húskészítményekre vonatkozó importtilalmat - közölte tegnap Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára sajtótájékoztatóján. A Horvátországgal, Szlovéniával, Lengyelországgal és Oroszországgal folytatott tárgyalások sikertelensége esetén Magyarország az elszenvedett kárral arányosan bármilyen termékre importkorlátozást vezethet be az érintett országokkal szemben.
(Oroszország például március végén 24 napig tartó beviteli tilalmat vetett ki a magyar élő állatokra.)
Olaszország tegnap felfüggesztette a magyar juh- és szarvasmarha-bevitelre vonatkozó egy hónapig tartó korlátozásait. Az oda irányuló magyar élőállat- és húsexport tranzitországai - Horvátország és Szlovénia - az átszállítást már engedélyezik, de az importkorlátozás teljes feloldásához további kereskedelmi tárgyalások szükségesek. Szlovénia esetében a CEFTA-országok kereskedelmi megállapodásai, Horvátországéban pedig a két ország között áprilistól érvénybe lépő szabadkereskedelmi egyezmény adják a tárgyalások alapját.
Lengyelország és Magyarország április 15-ig felülvizsgálja az agrártermékek forgalmát érintő korlátozásokat, s a BSE-kórral kapcsolatos lengyel, illetve a száj- és körömfájásjárvánnyal kapcsolatos magyar importtilalom e határidő után várhatóan megszűnik - mondta Balás.
Tavaly a magyar élőállat- és húskivitel értéke 620 millió dollárt tett ki, a behozatalé 70 millió dollár alatt maradt. A magyar tenyésztők az olaszországi élőállatimport-tilalom idején mintegy 100 ezer bárányt vágtak le, amelyeket feldolgozva - meglehetősen nyomott áron - sikerült értékesíteniük. Az Olaszországba irányuló, évi 30 millió dollár értékű magyar juhexport 40 százaléka húsvét előtt realizálódik, ezért csak az ünnep után derül ki, hogy mekkora kár érte a magyar szállítókat az egy hónapos importkorlátozással. A Rabobank Hungária Rt. elemzése szerint a BSE-, illetve a száj- és körömfájásjárvány összességében inkább esélyt ad a magyar húságazatnak a piaci terjeszkedésre, semmint rontja a pozícióit. A járványok nyomán az amúgy is alacsony marhahúsfogyasztás feltételezhetően tartós visszaesése a magyar fogyasztási struktúrában nem okoz jelentős változást, de az Európai Unióéban igen, így az emelkedő sertéshúsárból a harmadik piacokon profitálhatnak a magyar termelők és a feldolgozóipar. A Rabobank előzetes adatai szerint tavaly 8,1 millió tonna sertéshúst termeltek a világon, ami mindössze 1 százalékkal haladja meg a fogyasztást. Mivel a készletek szintje sem ingadozott számottevően, a sertéshús világpiaca kiegyensúlyozottnak volt tekinthető mindaddig, míg az EU-ban ki nem törtek a járványok. A Rabobank elemzője szerint a következő hét évben fennmarad a sertéshús világpiacának egyensúlya, miután az EU hamarosan úrrá lesz a krízisen. Fórián Zoltán úgy látja, hogy a BSE-pánik hatása ugyanakkor a belföldi sertéshúspiacon még nem érezhető. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az EU megnövekedett sertéshúskeresletét a támogatások nélkül a magyar exportőrök nem tudják kihasználni, sőt, inkább az import élénkülése tapasztalható, ami erősíti majd a belföldi árak várható csökkenését, illetve növekedésének lassulását. Áttörést az EU exportjának kiesése hozhat, amiből elsősorban a Távol-Keleten profitálhat a magyar húsipar.
D. E. L.-L. L.
