Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Rövidesen elfogadhatja a Magyar Posta Rt. 2007-ig szóló stratégiáját a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, amit az is jelez, hogy a Posta és a tárca között felgyorsultak az erről folyó megbeszélések - mondta lapunknak Szigeti Ildikó, a részvénytársaság szóvivője. Ha a tárca áldását adja a - ma még titkos - stratégiára, akkor reális esélye van annak, hogy több év után döntés szülessen a - stratégia részét képező - készenléti zárt láncú rádiótelefon-rendszerről. Ennek különféle változatait (Tetra, Tetrapol, GSM Pro) már kipróbálták Magyarországon, a kormány azonban - főleg az eltérő finanszírozási tervek miatt - hosszas mérlegelés után máig nem tudott választani közülük.
Lehetséges változatként már korábban is felvetődött a szállítói finanszírozás, vagyis az, hogy a nagy távközlési berendezések gyártói állnák valamilyen formában a költségek egy részét. Ugyanez a variáció azzal is számolt, hogy egyebek mellett az Antenna Hungária (AH) Rt. hálózati infrastruktúráját használnák a szolgáltatáshoz, sőt korábban szolgáltatóként is szóba került a műsorszóró társaság.
A legújabb elképzelés, amelyet a Posta stratégiája tartalmaz, az előbbi elemeket ötvözné, azzal a különbséggel, hogy maga a cég lenne a szolgáltató, s a szükséges infrastruktúrát valami módon - például bérleti szerződés formájában - a belügyi, honvédségi szervektől, az AH-tól, illetve a Westel Kft.-től szerezné meg, a többi eszközt pedig a nagy távközlési berendezéseket gyártó vállalatok „adnák".
Az AH mellett a Westel és a Matáv is aspirált a zárt láncú mobiltelefon-szolgáltatás megvalósítására (a Matáv ezért is alapította meg a ProMoKom Rt.-t). Az említett cégek, kiegészülve a kanadai érdekeltségű Hungária Rádiótelefon Kft.-vel, főleg a civil szférának nyújtandó szolgáltatást célozták meg.
A Posta elképzelése tehát lényegében ugyanazokra a társaságokra épít, amelyek eddig is szóba kerültek. Újdonságot csupán az jelent, hogy kiemelt szerepet szán önmagának, a korábban nagyobb feladatra áhítozó vállalkozásoknak pedig csupán „beszállítói" szerepkör jut.
A kabinet már többször döntésközelbe került, ám mind ez idáig nem sikerült határoznia az ügyben. A hezitálás oka főként financiális jellegű volt, hiszen szakemberek szerint 15-20 milliárd forintra lenne szükség a készenléti, vagyis a kormányzati szerveket, illetve a rendőrséget, a tűzoltókat is kiszolgáló rendszer kialakításához, és nagyjából ugyanennyibe kerülne a civil rendszer, amelynek felhasználói között szóba jöhetnének a taxitársaságok, bár nem biztos, hogy számukra megfizethető lenne a szolgáltatás.
D. J.
