Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A parlament kedden szavaz a munka törvénykönyvét módosító csomaghoz benyújtott képviselői indítványokról. A szombati szakszervezeti demonstráció - a kormánynak az EU-irányelvekre való hivatkozása ellenére - cselédtörvénynek minősítette a jogszabályt, mivel az a lehetőségek határáig bővíti a munkaadók jogait.
A napi munkaidő ugyan továbbra is 8 óra, de a munkaadó - illetve mindkét fél - ennél hosszabb munkaidőkeretben is megállapodhat. Így jön ki például a heti 48 órás keret, amelybe viszont a túlmunka is beleszámít. A munkaadó legfeljebb kéthavi keretet írhat elő, de kollektív szerződés négyhavi munkaidőkeretet is megállapíthat. A folyamatos munkarendű cégek esetében pedig akár éves munkaidő-óraszám is kijelölhető.
Az alapvető kérdés talán nem is ez, hanem a túlmunka felső határa és a pihenőidő kiadása. Miután a bizottsági vitákban a gazdasági miniszter képviselője is támogatta, ezért várhatóan zöld utat kap az a kormánypárti indítvány, amely a rendkívüli munkavégzés felső határát 300 óra helyett 200 órában állapítja meg. Ez a munkaadó által elrendelt túlmunkára vonatkozik, mert kollektív szerződés 300 órát is megengedhet (az eredeti 400 helyett). Ez tehát kedvezőbb a munkavállalóra, mint a kiindulási javaslat volt. Az is javít a helyzetükön, hogy a munkaadó rendkívüli munkavégzésre munkaszüneti napon csak azt az alkalmazottját kötelezheti, akinek rendes munkaidőben is dolgoznia kellene ezen a napon.
Rosszabb lesz viszont a pihenőidő szabályozása. Az eredeti javaslat szerint ugyanis a heti két pihenőnapból az egyiknek vasárnapra kellett esnie. Ez egy kormánypárti képviselői indítványra - a kormány támogatásával - kikerül a törvényből. A havonta összevontan kiadott pihenőnapok esetében sem lenne kötelező a vasárnapot kiadni. A folyamatos munkarendű cégeknél lesz csak kötelező előírás a havi egy szabad vasárnap.
N. G.
