A cégbírósági illetéket módosító törvényjavaslat indoklása szerint a vonatkozó uniós irányelv előírja, hogy a tőkeilleték nem haladhatja meg az 1 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági társaságok létéhez (megalakulás, beolvadás, tőkeemelés) kapcsolódó adó - ami nálunk illetéket jelent - nem lehet magasabb 1 százaléknál. Ezt a mértéket a tőke értékére, mint adóalapra kell vonatkoztatni. A jelenlegi cégbírósági illetékeket 1999. január 1-je óta alkalmazzák. A cégek bejegyzésénél az illeték az alaptőke 2 százaléka, ez csökken ez Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor 1 százalékra.
A illetéktörvény azonban meghatározza a minimális és a maximális fizetendő összeget is. Ez a jogi személyiségű társaságoknál 60 ezer, illetve 600 ezer forint, a jogi személyiség nélkülieknél pedig 20 ezer, illetve 200 ezer forint (az olyan társaságoknál, amelyeknél nincs tőkekövetelmény, a bejegyzési illeték 10 ezer forint). A maximális összegek nem változnak, viszont a minimális bejegyzési illeték a jogi személyiségű társaságoknál 80 ezer, a jogi személyiség nélkülieknél pedig 30 ezer forintra emelkedik.
Az alaptőke emelésénél csak a tőkeemelés összege után kell illetéket fizetni. Ennek a százalékos kulcsa is feleződik, viszont a legkisebb összegek a jelenlegi 10 ezer forintról 15 ezerre nőnek (a jogi személyiségű és az a nélküli gazdasági társaságoknál egyaránt).
Ha igaz az 1 százalékot kimondó EU-irányelv, akkor a 8 millió forintos alaptőkéjű kft.-k fizetnek 1 százalék illetéket, az annál kisebbek viszont ennél többet. Például a kötelező minimális tőkével - 3 millió forinttal - megalapított kft.-k közel 3 százalékos bejegyzési illetéket rónak majd le. A betéti társaságok közül a 3 millió forinttal megalakultak fizetnek 1 százalékos illetéket a csatlakozás után.
N. G.
