Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gazdasági fejlődés ütemének lassulására, de a cserearány-változás miatt a belföldi felhasználható jövedelem 5 százalékos emelkedésére számít 2001-ben a GKI. A kutatók előrejelzése szerint a GDP 5 százalékkal emelkedik, de változik a növekedés összetétele, erőteljesen nő a belföldi értékesítés súlya. Az ipari termelés a tavalyinál lassabban - 12 százalékkal -, az építőipari termelés viszont gyorsabban - csaknem 10 százalékkal - bővül ebben az évben. A GKI az infláció kismértékű csökkenésével számol, idén 9 százalékos éves átlagos és 7,5-8 százalék közötti decemberi árindex várható.
Várakozásaik szerint erőteljesen élénkül a belföldi kereslet, a beruházások a tavalyi 6,5 százalékkal szemben 11 százalékkal bővülnek.
Az év végén, alapvetően választási okokból valószínűleg megszűnik a csúszó leértékelés - véli a kutatóintézet. A kutatók szerint ez közgazdaságilag inkább 2002 után, 6 százalékos infláció alatt lenne indokolt. Idén átlagosan 3 százalék körüli leértékelés megy végbe, ami ismét jelentős reálfelértékelést jelent.
A világpiaci konjunktúra mérséklődésével párhuzamosan a magyar export növekedési üteme is lassul. Az import ezt meghaladóan emelkedik, a cserearányok várhatóan kissé javulnak. A külkereskedelmi mérleg hiánya 5-5,5 milliárd euró között lesz. Nem valószínű, hogy ezt a romlást más tételek ellensúlyozni tudnák, ezért a folyó fizetési mérleg hiánya idén számottevően nő, eléri a 2,7 milliárd eurót. Az államháztartás egyensúlyi helyzete lényegesen romlik. A költségvetésben tervezettnél magasabb infláció miatt mintegy 120 milliárd forint adóbevételi többlet keletkezik, de ezt a kamatkiadások, a gyógyszerkeret-túllépés és az ÁPV Rt.-től remélt bevétel kiesése „lenyeli”. A hivatalosan kimutatott deficit a GDP 3,4 százaléka körüli lesz, de a tavalyra könyvelt, valójában idén felhasznált tételekkel együtt a hiány a GDP 4 százalékát, az ÁPV Rt. kiadásait és az autópálya-építés teljes ráfordítását is figyelembe véve pedig a GDP több mint 5 százalékát teszi ki. Így az EU számbavételi rendszerét közelítve számított elsődleges egyenleg a tavalyi 2 százalék körüli többletből 2 százalékos hiányba megy át.
D. E. L.
