Hosszú távon célszerűnek tűnik a Postabank tőzsdei céggé válása - jelentette ki tegnap a pénzügyminiszter a szabad sajtó napja alkalmából a Pénzügyminisztériumban (PM) tartott ünnepségen. Ennek azonban feltétele, hogy a bank körüli jogi ügyek tisztázódjanak. A bank az utóbbi két évben nyereséges volt, bár a jövedelmezősége egyelőre alacsony. A kormány keddi döntése értelmében a pénzintézetet nem privatizálják, hanem a Magyar Posta Rt. szerezhet meghatározó tulajdont a bankban, amely viszont a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) gazdája lesz a jövőben. Ezt megelőzően az OTP Bankkal folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak, mivel a kormány kevésnek ítélte a bank által ajánlott 25 milliárd forintos vételárat a 40 milliárd forint saját tőkével rendelkező Postabankért. Varga szerint éppen az ajánlati összeg közismertté válása akadályozta meg, hogy nyilvános pályázaton értékesítsék a Postabankot. Szerinte a versenytársak valószínűleg nem ígértek volna többet az OTP-nél. Az sem nyerte el a kormány tetszését, hogy az OTP azzal a kikötéssel tette meg ajánlatát, hogy a Posta nem működtethet pénzintézetet.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy a Postabank átalakításához kapcsolódó határozatban nem szerepel javaslat a Magyar Posta Rt. tulajdonszerzésének mértékéről, az ezt is tartalmazó javaslat csak május végére készül el. A tulajdon mértéke ugyanis függ többek között a Posta tőkeellátottságától. A tárca vezetője szerint a Posta menedzsmentjének nagy szerepet kell kapnia az átalakuló pénzintézet irányításában, de a Postabank jelenlegi vezetésének néhány tagjára is számít. Varga szerint a bank a Magyar Posta Rt.-n kívüli szervezetként működne, mivel az EU-követelmények miatt a Posta nem végezhet pénzügyi tevékenységet.
Az első két hónap adatai alapján nincs ok arra, hogy a kormányzat változtasson inflációs prognózisán, azaz az idei évre továbbra is 5-7 százalékos pénzromlással számol - mondta Varga. Arra számít, hogy idén a második félévben nem jelentkeznek azok a hatások, amelyek január-februárban megemelték az év/év inflációs rátákat. Februárban 10,4 százalékkal emelkedett az előző évihez képest a fogyasztói árindex, az első kéthavi átlag pedig 10,3 százalék lett. A KSH szerint márciusban is 10 százalék feletti inflációra lehet számítani.
Baka Zoltán
Baka Zoltán