Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hitelintézetek ténylegesen érvényesülő betéti átlagkamatainak változása mindenkor összhangban van a kéthetes irányadó jegybanki kamat módosulásával - derül ki az MNB-adatok alapján készített összehasonlításunkból. A két mutató közötti különbség az 1999 decembere és 2001 januárja közötti időszakban egészen tavaly év végéig együtt mozgott, majd az irányadó kamat októbertől kezdődő, csúcsértékén 100 bázispontos emelkedését a betéti hozamok csak feleekkora bővülése kísérte.
Mindeközben a meglódult maginfláció nemcsak utolérte, de szeptemberben már meg is haladta a tényleges havi forintelhelyezéssel súlyozott, 1-3 hónapra lekötött lakossági betétek kamatait. Vagyis ez a betétek maginflációhoz mért, reálértékben való csökkenéséhez vezetett. A fogyasztói árindexhez (teljes inflációhoz) képest a betétek már tavaly nyár végén elvesztették reálkamatukat és a későbbiekben 40-130 bázisponttal mindig alulmúlták azt. A már említett maginfláció júniusi - hétszázalékos - mélypontjáról ez év januárig 350 bázisponttal emelkedett. Minderre azonban nem reagált a bankrendszer a betéti oldalon. Éves összehasonlításban a rövid távú betéti kamatok 11,4-ről 9,5 százalékra, a hitelkamatok 22,5-ről 21 százalékra mérséklődtek.
A ténylegesen érvényesülő, adott havi kihelyezéssel súlyozott hitelkamatok és a betéti kamatok marzsa az 1999. decemberi 10,9 százalék után emelkedésnek indult, egészen 12,1 százalékig. Tavaly decemberben 11,1 százalékra esett vissza, januári értéke pedig ennél ismét 40 bázisponttal magasabb volt. Vagyis a kereskedelmi bankok az MNB kamatváltozásait betéteiknél gyorsabban, hiteleiknél lassabban építik be az általuk adott és kért kamatokba, ezáltal jelentős többletbevételre tehetett szert a bankszektor.
A három hónapos állampapír-piaci hozamokat 2000 elején még felülmúlta a lakossági átlagos betéti kamat.
A három hónapos futamidejű államkötvények bevezetésével azonban az MNB visszaállította az egymástól jelentősen eltávolodó kéthetes jegybanki kamat és a három hónapos állampapírhozam paritását - olvashattuk a Bankszemle tavalyi utolsó számában. Erre a sterilizáció hatékonyságának javítása miatt volt szükség. A kéthetente megtartott aukciókon a bankokon kívül az elsődleges állampapír-forgalmazók is ajánlatot tehetnek.
A forintforrások után képzett kötelező tartalék jegybanki kamata 1999 decemberétől idén januárig 8,25 százalékról 500 bázisponttal csökkent, a bankok itt csökkenő bevételeit azonban ellensúlyozza, hogy a kötelezőtartalék-rendszer átalakítása miatt 11 százalékkal kevesebb pénzt kell tartalékolásra fordítani, mint korábban.
A betéti kamatok változása széles körű összefüggéseket takar, a kisebb - néhány bázispontos -, egy-két hét alatt korrigált kamatváltozások szakértők szerint magyarázhatók a likviditásban támadó apróbb lyukak befoltozásával. Ez a nagy összesített betétállomány miatt jelentős összeg lehet. Az ügyfeleknek egy 5 bázispontos csökkentés 2 milliárd forintos tétel esetén egy hét alatt még csupán mintegy 20 ezer forintos kamatveszteséget jelentene.
Amellett, hogy minden, a bankok számára jelentős piaci változás - leginkább az MNB irányadó számai - beépül az általuk adott és kért kamatokba, a pénzintézeteknél meghatározó a piacpolitika, vagyis hogy melyik szegmensben kívánják erősíteni szerepüket. Így vannak bankok, amelyek nem szeretnének túl olcsók lenni, míg mások a vállalati szférára és a nagyobb összeggel rendelkező magánszemélyekre koncentrálnak.
A betéthozamok jövőbeni változásainál a már említett infláció szerepe is meghatározó lesz. Az európai integráció kapcsán a csökkenő infláció miatt a betéti kamatok hasonló változása prognosztizálható. Éves távlatban ezt mutatja a lejárati struktúrának az iskolapéldával ellentétes alakulása is (az inverz hozamgörbe). Azaz, a pár hónapos betéteknél többet fizetnek ugyan a féléves lekötések, de az ennél hosszabb lejáratra már csökken a bankok ajánlata. Mindez a hitelintézetek inflációs várakozásait tükrözheti. Megfigyelők szerint a Járai Zsigmond vezette MNB-től ugyancsak az iránymutató kamatok közeljövőben történő csökkentése várható.
Vigh György Zsolt
