Az IM statisztikai főosztályának legújabb tanulmánya szerint a kilencvenes években jelentősen módosult a gazdasági bűnözés szerkezete. Míg 1990-ben a devizagazdálkodás megsértése, az adócsalás, a jövedékkel való visszaélés, valamint a csempészet és vámorgazdaság tette ki a gazdasági bűncselekmények 96 százalékát, addig 1999-ben ez az arány már kevesebb mint kétharmad volt. A fenti, még mindig a „derékhadat” alkotó cselekményeket ugyanakkor kisebb arányban követik el büntetett előéletűek, mint az egyéb gazdasági bűntetteket. A gazdasági bűncselekmények elkövetői közt a nők aránya magasabb, mint az egyéb közvádas eljárásban elítéltek között.
A statisztikák szerint egyes bűncselekmény-kategóriák aránya folyamatosan emelkedik a gazdasági bűnözésen belül, az évtized közepétől jellemzően a csődbűntetté, ám információink szerint a számítógépes csalás és a bankkártyával való visszaélés is „sláger” lett. Ami az elítéltek iskolai végzettségét illeti: az egyéb bűncselekmények elkövetőihez viszonyítva négyszer olyan magas (13 százalék) a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya és kétszer annyian (45 százalék) végeztek főiskolát. A gazdasági bűntettek miatt elítéltek egyébként a legkülönbözőbb, jól és kevésbé jól szituált társadalmi csoportokból kerülnek ki, ellentétben más bűnelkövetőkkel.
(NAPI)
