Az RRF vezérigazgatója, Koszticza Kornél tavaly decemberben mondott le, a NAPI Gazdaságnak elmondottak szerint azért, mert a többségi szavazatokat bíró tulajdonosok nem határozták meg a Rákóczi stratégiáját és az ahhoz tartozó eszközrendszert.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. többségi tulajdonában lévő RRF tavaly februárig regionális bankként működött. A korábbi évek 540 millió forintra tehető veszteségei miatt azonban az 1 milliárd forintos jegyzett tőkét 490 millió forintra csökkentették. A banki forma megtartásához szükséges tőkeemelést sem az MFB, sem pedig a kisebbségi, főleg önkormányzati tulajdonosok nem vállalták. A 490 millió forintra mérsékelt jegyzett tőke időközben a működési veszteségek és a korábbi, vissza nem fizetett hitelek leértékelése miatt 20 millió forintra olvadt. Információink szerint a közelmúltban megkezdték az RRF tárgyi eszközeinek, elsősorban a számítógépeknek az értékesítését. Az MFB szándékai szerint az RRF-et a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-be integrálták volna, eredetileg tavaly júliusban.
A holding elnök-vezérigazgatója, Kovács Ferenc szerint mindaddig nem veszik be a „csapatba” a Rákóczit, amíg annak rendezetlen pénzügyi kötelezettségei vannak. Kovács nem hagyott kétséget afelől, hogy a későbbiekben az RRF-et működtetni szeretnék, elsősorban a Széchenyi tervhez kapcsolódó helyi és regionális gazdaság- és területfejlesztési támogatások odaítélésének előkészítésében.
Mindeközben a rendőrség vádemelési javaslattal átadott egy Rákóczi bankos ügyet a miskolci ügyészségnek. A belügyi államtitkár még tavaly októberben jelentette be a parlamentben, hogy több tíz millió forintos adócsalás, jogosulatlan gazdasági előnyszerzés és más bűncselekmények miatt nyomozás folyik a Rákóczi Bank korábbi tevékenységével kapcsolatban. A 19 feljelentésből néhányat bűncselekmény híján megszüntettek, ám egyben vádemelési javaslat született. A (volt) pénzintézet három miskolci és egy sátoraljaújhelyi ügyfele ellen folytatólagosan elkövetett adócsalás, sikkasztás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, csalás és magánokirat-hamisítás ügyében fejeződött be a nyomozás. A vád szerint a bankot megtévesztve jutottak több millió forintos kölcsönhöz.
I. S.
