Magyarországon a vállalkozások számára napi problémává vált a megfelelő végzettségű munkaerő hiánya. A szakképzett munkaerő rendelkezésre állását minden negyedik cég tartja elégtelennek - állapítja meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum bérezési tanácsadó társaság tanulmánya, amelynek készítésekor a német érdekeltségű vállalatok mellett osztrák és svájci tulajdonúakat is megkérdeztek. Különösen a főváros környéki cégek panaszkodtak erre, míg a legjobb helyzetről a kelet-magyarországi vállalatok számoltak be. A részletes adatok szerint az ország keleti részén inkább vezetőkből, míg a nyugatin főleg szakmunkásokból van hiány.
A külföldi tulajdonú cégek számára a szakképzett munkaerő hiánya mára olyan krónikussá vált, hogy már a további beruházásaik gátja lehet. A vállalatok átlagosan a magyar átlagkereset másfélszeresét fizetik munkavállalóiknak, mégsem találnak az igényeiknek megfelelő szakképzett munkavállalót. A felmérés adatai szerint e körben a fizetések tavaly átlagosan 15 százalékkal emelkedtek, míg az idén 10 százalék körüli növelés valószínű.
A megkérdezett vállalatok kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a szakképzett munkaerő iránti igényük várhatóan nő a következő egy évben, a többiek stagnálást jeleztek. A munkajogi keretfeltételeknek a közelmúltban az Országgyűlés által elfogadott megváltozását a vállalatok többsége saját üzleti tevékenysége szempontjából serkentőnek vagy legalábbis semlegesnek ítéli, csupán néhány cég tartja negatívnak a következményeket.
A kamara a munkaerőhiányért alapvetően a magyarországi szakképzés rendszerét és gyakorlatát tartja felelősnek. Az oktatásnál az egyetemi képzést preferálják, holott a vállalatok inkább a képzett szakmunkásokat keresik.
Mind több vállalkozás kényszerül arra, hogy cégen belüli dolgozói továbbképzésbe kezdjen. A kamara adatai szerint ma már a cégek kétharmada szervez cégen belüli továbbképzést.
Domokos László
Domokos László