Az ÁSZ idei kiadásai az Országgyűlés elé terjesztett javaslat alapján még csak 17 százalékkal emelkedhettek, ám az elfogadott költségvetési törvény 23,4 százalékos növekedést tesz lehetővé. Idén az ellenőrzések fókuszában a környezetvédelem, az oktatás, képzés és foglalkoztatás, az egészségügy, a költségvetési-pénzügyi rendszer és egyes intézményei, a nagy állami szolgáltatók és a közbeszerzés állnak. Ennek megfelelően vizsgálják a szennyvíz- és hulladékkezelést, a Szigetköz környezetvédelmét szolgáló pénzfelhasználásokat, vagy például a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap működését. Az önkormányzati kórházak után a speciális ellátást végző országos gyógyintézetek, klinikák, valamint az Egészségügyi Minisztérium működése is górcső alá kerül. Az ÁSZ három év alatt kívánja megvalósítani azt a rendszert, amelynek keretében egy választási cikluson belül minden helyhatóságot legalább egyszer ellenőriznének. A számvevőszék külön hangsúlyt fektet annak a 263 városnak és fővárosi kerületnek az átfogó vizsgálatára, amelyek számottevő költségvetési támogatással gazdálkodnak.
Az ÁSZ ellenőrzi a belföldi államadósság kezelését, a Nyugdíjbiztosítási Alap felhasználását, továbbá a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. 2000. évi tevékenységét. A lakossági ellátásokat érintő vizsgálatok során a Magyar Államvasutak Rt. 1999-2000. évi gazdálkodását, a nagyvárosi tömegközlekedés feladatellátását és finanszírozásának ellenőrzését kezdik meg idén. Jelentést készítenek a közbeszerzésekről szóló törvény végrehajtásáról, az M3-as autópálya-beruházás pénzügyi folyamatáról.
Az ÁSZ nem készít célvizsgálatot a kormány tavaly decemberi, 94,5 milliárd forint felhasználásáról szóló döntéséről, a zárszámadási törvény ellenőrzésében viszont kitérhet rá - tájékoztatta a számvevőszék lapunkat. A számvevők a zárszámadás vizsgálatának szempontrendszerét még nem készítették el, ám annak összeállításakor a szervezet figyelembe szokta venni a közérdeklődésre számító ügyeket.
B. Z.
