Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A főbb adónemek mellett több apró adótétel is hozzájárul a költségvetés bevételeihez. A gazdálkodó szervezet befizetései közt jelenik meg a bányajáradék s ide folyik be a játékadó is. A költségvetésben egyéb befizetések szerint tartják nyilván a piacra jutási támogatások visszatérítéséből, valamint az adóhatósági intézkedésekből nyert bevételeket. Adó-, valamint illetékbefizetések címen is bevételhez jut a büdzsé és külön tartják nyilván a pénzintézetek társasági adóját.
A 2000-es költségvetés előzetes teljesítéséből az derül ki, hogy a 288 milliárd forint többletet a főbb adónemek - szja, áfa, gazdálkodó szervezetek társasági adója - hozták, a kisebb adókból befolyt összeg az előirányzatot sem érte el.
Számításaink szerint ezekből a tételekből tavaly összességében a tervezett összeg 85,8 százaléka folyt be. Ez nem meglepő, a féléves bevételi számokból már látható volt, hogy néhány előirányzat nem teljesül (NAPI Gazdaság, 2000. július 17., 3. oldal). A költségvetés tavalyi, GDP-hez viszonyított hiánya mindenesetre 2,8 helyett 2,65 százalékra csökkenhetett volna a bevételi tervek teljesülése esetén.
A legnagyobb mértékű elmaradás az egyéb befizetéseknél keletkezett. Tavaly az előirányzat mindössze 56,4 százaléka folyt be, amire az államháztartás előzetes teljesítéséről szóló pénzügyminisztériumi (PM) tájékoztató nem adott magyarázatot. Valószínű azonban, hogy a gyenge bevételi eredmény oka a piacra jutási támogatások visszatérítésében keresendő. A forráshiánnyal küszködő agráriumban kialakult helyzet alapján ugyanis könnyen elképzelhető, hogy a költségvetés átmenetileg eltekintett az ilyen befizetésektől. Nem teljesült a bányajáradékból várt bevételi terv sem. A PM úgy kalkulált, hogy a földgáz viszonteladói ára 12,5 százalékkal emelkedik 2000-ben, miközben a földgáz után fizetendő járadék kulcsa 12-ről 18 százalékra nőtt. A tervezők számoltak továbbá azzal, hogy a 12 százalékos kulcs szerint adózó kőolaj világpiaci ára mintegy 10 százalékkal növekszik. A bányatörvény tervezett módosítása azonban elmaradt, így a járadékkulcsot sem lehetett emelni. A pénzintézetek társasági adója a kellemes meglepetést okozó adótételek közé tartozik (NAPI Gazdaság, 2001. január 17., 1-3. oldal), mivel az itt kimutatott 2,5 milliárdos elmaradás a korábbi évekhez képest alacsony. E mögött a szektor eredményességének ugrásszerű növekedése áll, amit főként a lakossági és a vállalati hitelpiac expanziója indukált.
A citált adótételek közül egyedül a játékadó és az adófizetések esetében keletkezett többlet. Ennek oka, hogy a szerencsejáték-törvény tervezett, ám időközben félretett módosítása alapján 2001-től megszűnt volna az 1999-ben 87 milliárd forint forgalmat bonyolító játékpiac 28 százalékát lefedő pénznyerő gépek engedélyezése, ezért az üzemeltetők a határidő előtt igyekeztek engedélyhez jutni. A jóváhagyás birtokában ugyanis még további két évig üzemeltethették volna a gépeket. Információnk szerint a PM-ben továbbra is szorgalmazzák az 1991-es törvény módosítását, ám abban már valószínűleg nem szerepelne a pénznyerők kiiktatása a forgalomból. A bevételek növekedésében közrejátszott továbbá, hogy a pénznyerőkre kivetett átalányadó-tételeket egységesítették. Így 2000-től a korábbi 18, illetve 28 ezer forint helyett 45 ezer forint adót kell évente fizetni.
Baka Zoltán
