Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fogyasztási globálkvóta megszűnte után néhány olyan, nem WTO-tag országokból érkező termékek behozatala maradt engedélyköteles, amelyekkel Magyarországnak nincs szabadkereskedelmi megállapodása. A gazdasági miniszter erre vonatkozó, december 30-án megjelent rendeletének hatálya alá tartozó termékek két nagy csoportra oszthatók. A nyitott termékcsoportok közé az egyéb ruházati és konfekcionált termékek, valamint a halak, halkonzervek, a zárt kvótákhoz pedig a lábbelik, felsőruházatok tartoznak (a globálkvóta összesen 11 termékkört érintett). A korábbi években e termékkörök behozatali kvótáját egyébként teljesen kihasználták az importőrök. A nyitott termékcsoportokba tartozó áruféleségekre folyamatosan nyújthatók be az engedélykérelmek, a rendeletben meghatározott - egy belföldire vonatkoztatott - értékhatárig, illetve az értékplafon kimerüléséig. A zárt termékcsoportok kérelmezőinél a rendelet megkülönböztet hagyományos és új kérelmezőket. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a devizamentes ügylet, a magyar kintlevőségeket leépítő import (ezekhez a gazdasági tárca külön igazolása kell). A rendelet alkalmazása szempontjából behozatalnak minősül a kapcsolt ügylet (például barter, kooperáció), a kereskedő, termelő cégek vagy az idegenforgalom igényeinek kielégítését szolgáló import, a devizamozgás nélküli ügylet, illetve bizonyos esetekben a passzív bérmunka is.
A jelenlegi szabályozás az engedélyköteles behozatal limitjét 41,54 millió dollárban határozza meg - ezenfelül mintegy 10 millió pár lábbelit lehet behozni (ennek értéke 10 ezer forintos átlagárral számolva mintegy 35 millió dollár). A dollárban meghatározott összeg hozzávetőleg 10 százaléka a korábbi globálkvóta összegszerűen meghatározott limitének. A globálkvóta a fogyasztási cikkek teljes importjának 8-9 százalékát érintette.
Az érintett országcsoporthoz egy sor olyan állam tartozik, amelyekkel gyakorlatilag nincs kereskedelmi forgalom, ám három „nehézsúlyú” szereplő is van köztük: Oroszország, Ukrajna és Kína. E három országból 670 millió dollár értékű feldolgozott termék érkezik évente.
(NAPI)
