A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) készítettek előterjesztést a kormány számára arról, részleteiben miként is kellene rendezni a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosainak ügyét az erre vonatkozó törvény tavalyi elfogadása után. Az ezt szabályozó kormányrendelet tervezete szerint a szövetkezet árbevételének összetételére vonatkozóan a törvény hatálybalépése előtti utolsó, közgyűlés által elfogadott éves beszámoló adatait kell irányadónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb szövetkezet 1999-es árbevételéből indulhat csak ki, ami azért fontos, mert a külső üzletrészek megvásárlási kötelezettsége – a törvény által meghatározott módon – csak az 50 százaléknál nagyobb mezőgazdasági árbevételű szövetkezetekre vonatkozik. A törvény alóli kibújás így a mérleg „kozmetikázásával” már nem megvalósítható. Nem működik az átalakulás útjára lépés sem, a rendelettervezet szerint ugyanis a szövetkezet – más gazdasági társasággá való – átalakulására vonatkozó közgyűlési határozatot csak akkor ismernék el érvényesnek, ha a cégbíróság az átalakulást hiánypótlási felhívás nélkül bejegyezte a cégnyilvántartásba és a bejegyzés már jogerős.
A rendelettervezet meghatározza a mezőgazdasági tevékenység fogalmát és tartalmazza a földművelésügyi hivatalok külső üzletrészesek kifizetésével kapcsolatos többletköltségeit is, ami – félmillió külső üzletrész-tulajdonossal számolva – összesen 2 milliárd forint. Nekik április 15-ig kell jelezniük a földművelésügyi hivataloknak az üzletrészüket érintő eladási igényt. A hivataloknak a lebonyolításban szinte szabad kezet adó előterjesztés tisztázza azt is, hogy a külső üzletrészek megvásárlásához hitelt igénylő szövetkezeteknek az ÁPV Rt. biztosítaná a hitelt. Amennyiben a szövetkezet a hivatal felé nem igazolja, hogy saját forrásból fizet, azt a rendelettervezet szerint állami kölcsön igénybe vételére irányuló kérelemnek kell tekinteni.
L. L.
