Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A BAR-ból a vállalkozásokról eddig azt lehetett megtudni, hogy hány darab, milyen összegű és milyen lejáratú banki hiteltartozásuk van, rossz adósként pedig a 30 napos törlesztési késedelmeket jegyezték. A rendszer ezentúl a számlaköveteléseket is figyeli, és az erre jogosult tagok megtudhatják, ha valamely cégnek a bankszámlája fedezethiány miatt 30 napon túl egymillió forintnál nagyobb összegű sorban állást mutat. A nyilvántartás a számlaszámon és a számlavezető hitelintézet nevén kívül a fedezetlenség legmagasabb tárgyhavi összegét tartalmazza millió forintban, továbbá a sorban állás kezdetének időpontját.
A természetes személyekről feketelista készül, azok kerülnek be, akiknek több mint 90 napja a minimálbérnél nagyobb összegű hátralékuk van. A rendszer a mulasztás tényét és időpontját tartja nyilván s az adatokat a tartozás megszűntét követően legfeljebb öt évig őrzi meg. A magánadósok „feketelistája” a törvénymódosítás nyomán a bankkártya- és csekkbirtokos személyek adataival bővül. A törvény tételesen felsorolja a nyilvántartásba vétel okait. Ilyen a valótlan adatközlés, illetve más személy adatainak felhasználása kártyaműveleteknél. Hasonló sors vár azokra is, akik a bankkártyát a minimálbérnél nagyobb összegben fedezet nélkül használják vagy a bankkártya letiltását követően bankkártyával tranzakciót hajtanak végre. A listára kerülnek továbbá azok is, akik hatvan napot meghaladóan, összességében a minimálbér összegét meghaladóan nem tesznek eleget a szerződésben vállalt kötelezettségüknek s a bankkártyával összefüggő büntetőeljárás ugyancsak alapot ad a BAR-ba kerüléshez. Hasonló következménnyel járhat a megalapozatlan reklamáció is, ha egy év alatt legalább három esetben előfordul. Az adatbázisból a személyazonosító adatokon túl egyebek mellett a bankkártya száma, típusa, letiltásának dátuma, a bekerülés oka s a kártyahasználattal okozott kár összege tudható meg.
B. Zs.
