Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagy Tamás MOSZ-elnök szerint egyre nagyobb szakadék tátong az agrárminiszter állításai és a tények között. Nem olyan egyszerű például a szövetkezeteknek kifizetniük a külső üzletrész-tulajdonosokat, mint azt a miniszter - nyilatkozatai alapján - véli. Nagy emlékeztetett Torgyán József állítására, amely szerint a mezőgazdasági szövetkezetek árbevétele 350 milliárd forint, s ennek „mindössze 3,6 százalékát” kellene kifizetni. Az üzletrész-kifizetési kötelezettség 20 milliárd forint, ebből 12 milliárd forint terheli az idei, 8 milliárd forint pedig a jövő évet.
A MOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a külső üzletrészesek kifizetéséről rendelkező törvény hatálya alá 750-800 szövetkezet tartozik, az utóbbi időben ugyanis felgyorsult az átalakulási folyamat. A szövetkezeteknél körülbelül 35-40 milliárd forint a külső üzletrésztőke értéke, ez az összes tőkéjük 25-30 százaléka. Igaz, a szövetkezetek árbevétele mintegy 350 milliárd forint, jegyzett tőkéjük azonban csak 140 milliárd, s a fizetési kötelezettség a jegyzett tőkét terheli. Ezenkívül - jegyezte meg egyebek mellett Nagy - a mezőgazdaságban még jó években is csak 1-2 százalékos árbevétel-arányos jövedelem keletkezik. Az 1999-es negatív, illetve a múlt évi, várhatóan 1-2 százalékos mérleg szerinti eredményből nem lehet finanszírozni a külső üzletrész-tulajdonosokkal szemben fennálló fizetési kötelezettséget.
A MOSZ szerint a külső üzletrészesek kifizetéséről szóló törvény a jogállamiság alapelveit tipró rendelkezések tömegét tartalmazza. A névértéken történő kifizetési kötelezettség miatt például sérül a szövetkezet tulajdonhoz való joga, hiszen az igények teljesítése a fentiek miatt csak a szövetkezet tulajdonából, a tagok tulajdonának rovására lehetséges, hiszen a szövetkezeteknek nincs annyi készpénzük, hogy ki tudják fizetni a külső üzletrészeseket. A MOSZ szerint a törvény sérti az alkotmánynak a gazdasági verseny szabadságát biztosító rendelkezését is.
A MOSZ-on kívül az Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Bankszövetség, az Országos Szövetkezeti Tanács, a Parasztszövetség, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (Medosz), az MSZP és az SZDSZ is.
L. L.
