Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) főtitkára, Piros László úgy vélekedik, hogy az ágazatban nem a minimálbért kellene emelni, inkább a béreket kellene bruttósítani, eltörölve a munkaadók járulékterhét, s megtartva a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségének arányát. Érvelése szerint ez nem lenne inflációnövelő hatású, de növelné a kereseteket, a vásárlóerő növekedése pedig húzná a gazdaságot.
A befizetett többlet szja és áfa pedig - akár részben - kompenzálhatná a költségvetés bevételeinek a munkaadók járulékának eltörléséből adódó kiesését. A viszonylag magas élőmunka-arányú ágazat költségeinek relatíve kis részét, 11 százalékát költi a foglalkoztatottakra. A pékek mindenesetre már jelezték, hogy a kenyér kilogrammonkénti átadási árát idén 20 százalékkal növelnék, s ebből 10 százalék az idén 40 ezer forintra emelkedő minimálbér miatt lenne indokolt, 10 százalék pedig az energia- és egyéb felhasznált termékek árának növekedése, illetve az infláció következtében.
A minimálbér-emelés az élelmiszer-ipari szakágazatok között leginkább a sütőipart érinti, ott dolgozik ugyanis a legtöbb betanított munkás, az élelmiszeripar minimálbéren foglalkoztatottjainak fele, mintegy ötezer fő - vélekedett Piros. Hozzátette, hogy 3-4 ezer érintettet a baromfi- és húsipar foglalkoztat. Az Éfosz ugyanis a GM által számolt, csaknem 33 ezer fős érintetti kör harmadával, mindössze 10 ezer élelmiszer-ipari foglalkoztatottal kalkulál, de ennél is kevesebb, 7 ezer főt érintene az emelés akkor, ha megvalósulna a szövetség által javasolt 10-12 százalékos béremelés év elejétől, így ugyanis 3 ezer munkavállaló kikerülne a minimálbéres körből. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a minimálbér-emelés hatásai az ágazat egészét nem érintik súlyosan, kivéve az említett néhány szakágazatot. Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetsége titkára ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a húsipar - vállalatokra tartozó - idei évre tervezett átlagosan 10 százalékos áremelésében nem játszik szerepet a minimálbér emelkedése, sokkal inkább annak vonzata, a fizetések ebből adódó emelése.
Hasonlóképpen nyilatkozott Szép Imre, a Baromfi Terméktanács elnöke, a nevét idén január 1-től Bábolna Baromfi Győr Kft.-ről Pannon Baromfi Kft.-re változtatott cég ügyvezető igazgatója. Szakágazati általános áremelésről a terméktanács nem döntött, a cégek külön növelik áraikat. A Pannon Baromfi árait január vége felé 6 százalékkal emeli, leginkább a magas takarmányárak miatt. Bereczky András, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége főtitkára részben helytállónak tartja a GM adatait, hangsúlyozva, hogy a minimálbér-emelés számításaik szerint az 5,6 milliárd forint, járulékokkal együtt mintegy 8 milliárd forint többletterhet jelent az ágazat számára. A 2 százalékos munkáltatói tb-járulék-csökkenés ezzel szemben 2 milliárd forinttal mérsékli a kiadásokat, az egészségügyi járulék összegének 3900 forintról 4200 forintra emelése viszont ezzel ellentétesen hat, így a járulékcsökkentés hatása csak 1,5 milliárd forint. A különbözetből adódó összegnél jóval nagyobb és valóban kezelhetetlen az ágazat számára a minimálbér növeléséből adódó béremelési hullám, ami 35-50 milliárd forint többletköltséggel járna.
L. L.
