Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az éghajlati különbségek következtében eltérő élelmiszer-termelés nyomán kialakult étkezési és ivási hagyományok megváltozása nem várható egyik napról a másikra, de ezek a szokások már kevésbé ütnek el egymástól, mint a múltban - állapítja meg a GfK elemzése. Az étkezés szempontjából egy - Európa hét országában végzett - piackutatás három, mindenütt jellemző csoportot tárt fel. Egyik az úttörőké, akik a fejlődést és a legújabb trendeket diktálva szívesen próbálnak ki újdonságokat, a hét ország 16-69 éveseinek harmada tartozik ide. A fogyasztási szokások fő áramához tartozik a szóban forgó korosztály átlagosan 48 százaléka, ők csak akkor követik és fogadják el az új fogyasztási divatokat, ha mások már kipróbálták és dicsérik őket. Általában a kisebbséget alkotják a vizsgált országok lakosságának 19 százalékát kitevő hagyományőrzők, akik lehetőleg elzárkóznak a változásoktól, így az étkezési szokások fejlődésétől is.
A magyarországi felnőttek körében a többi országhoz képest magasabb az úgynevezett úttörők és a hagyományőrzők aránya. A GfK kutatásai szerint a két csoport aránya körülbelül 25 és 35 százalékra becsülhető. Viszonylag kevesen tartoznak viszont a fő fogyasztói áramlathoz, amelynek képviselői mintegy 40 százalékot tesznek ki. Egységes magyarországi fogyasztás már csak azért sincs, mert az egyes élelmiszerek kedveltsége regionálisan eléggé eltér. Amíg például a sertéshús országosan csak a 14. a legkedveltebb enni-inni valók listáján, addig az észak-magyarországi megyékben az előkelő 5., megelőzve egyebek közt a zöldséget, tojást, tésztaféléket és salátát. Az Alföldön és a Közép-Dunántúlon is népszerű a sertéshús, a Dél-Alföldön 3. a száraz hentesáru - szalámi, kolbász - a különösen szívesen fogyasztott élelmiszerek sorában. Egyes régiókban a tea is beletartozik az első tíz étel-ital közé, az ország legfejlettebb részein - Észak-Dunántúl, Budapest - pedig a tej is. Az egyes élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságában is Budapest és az ország többi része között van a legnagyobb eltérés. Átlagosan a fehér kenyér és a főzött leves vezet, ezeket azonban a fővárosban megelőzi a kávé, tea, tej, gyümölcs, sajt, felvágott és zöldség. Az egyes élelmiszerek fogyasztásának gyakorisága egyre inkább függ az életmódtól - tehát településtípusoktól -, mint a régióktól.
L. L.
