Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szeptember elejétől november végéig minden lejáraton jelentősen növekedtek az állampapír-piaci hozamok – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank nemrégen megjelent inflációs jelentésében. Október 11-éig tartott az augusztus közepén megkezdődött lassú emelkedés, ekkor a meglepően magas,10,3 százalékos szeptemberi inflációs adat nyilvánosságra kerülése, és az erre reagáló 100 bázispontos jegybanki kamatemelés hatására három nap alatt a 3 hónapos és 5 éves lejáratok hozama 90–120, a 10 éves lejáraté padig 60 bázisponttal emelkedett. A gázár emelésének mértéke és inflációs hatása körüli bizonytalanság és a Moody's felminősítése egymással ellentétes irányba hatott, a hozamok volatilitása október közepétől jelentősen megnőtt.
A korábbi időszakoktól eltérően a harmadik negyedévben a hozamok alakulására döntő hatással volt a fogyasztói árindex alakulása – véli az MNB. A publikált adatok júliust követően minden hónapban meghaladták a piaci elemzők várakozásait. Az, hogy a Reuters felmérése szerint a 2000 végére vonatkozó inflációs várakozások 2,5 százalékponttal, 10 százalékra emelkedtek – míg a 2001 végére várt infláció 1,2 százalékponttal, 7,1 százalékra nőtt – az MNB szerint azt jelzi, hogy a hozamnövekedés legnagyobb részét a hazai inflációs várakozások emelkedésével lehet megmagyarázni. Emellett az infláció jövőbeli értékével kapcsolatos bizonytalanság is szerepet játszott. Megfigyelők szerint ez azt jelezheti, hogy a belföldi befektetők hangulata határozta meg a piacot, hiszen az ő számukra fontos az inflációt meghaladó hozam elérése, a külföldi befektetők döntéseit viszont a referenciának számító, várható devizaárfolyam-változással korrigált külföldi hozamok alakulása határozza meg.
A nem rezidens befektetők állampapír-keresletét befolyásoló horgonyvaluta, az euró rövid lejáratú hozamai is emelkedtek – az Európai Központi Bank kétszeri 25 bázispontos kamatemelésének megfelelően. Az eurózóna várakozásokat meghaladó inflációja kiváltotta hozamemelkedés az MNB szerint a forinthozamok emelkedéséhez is hozzájárult, és valamelyest visszafogta a forint kamatprémiumának a 100 bázispontos kamatemelés miatti növekedését. A jegybanktanács augusztus végi ülésével és a Pénzügyminisztérium október eleji bejelentésével a piac számára nyilvánvalóvá vált, hogy idén nem várható a forint árfolyamrendszerének megváltoztatása, így a csúszóleértékelés fennmaradásával a rövid távon várt leértékelésen keresztül valószínűleg nem érte jelentős hatás a forinthozamokat – véli az MNB.
A globális kockázatviselő hajlandóság szeptember és november között csökkent, amit az amerikai elektronikus tőzsde, a Nasdaq 30 százalékos esése is jelez, az országspecifikus kockázat viszont ugyancsak csökkent: a devizaadósság Moody's általi, november 14-i A3-ra történő felminősítésének ez oka és következménye egyben. Október végéig inkább a negatív globális tényezők, utána inkább a pozitív országjellemzők határozták meg a hozamok alakulását, ekkortól indult újra növekedésnek – és nőtt november végére 700 milliárd forintra – a külföldi befektetők kezében lévő államkötvény-állomány.
A júliusi inflációs sokkot követően a hosszabb távú inflációs várakozások még nem módosultak jelentősen, az ezt követő inflációs bejelentések hatására azonban a piaci szereplők a korábban átmenetinek ítélt emelkedést egyre inkább tartósnak ítélték. Az, hogy az október 11-i eseményeket követően a 3 hónapos és 5 éves lejárat gyakorlatilag párhuzamosan tolódott felfelé, azt sugallja, hogy a hosszabb távú inflációs kilátások is romlottak, azaz a jegybank nem tudta jelentős mértékben ellensúlyozni az inflációs sokk inflációs várakozásokra gyakorolt hatását – jegyzi meg az MNB.
P. B.
