Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelentős többletbevételeket szed be idén az állam. Csak a két fő adónemből - áfából és szja-ból 255 milliárd forint pluszbevétel várható. Ez azt jelenti, hogy az állam minden magyar állampolgártól elvont 25 300 forintot - azaz csaknem egy félhavi nettó átlagkeresetet - az állam úgy, hogy arra nem is volt szüksége eredeti kiadási tervének teljesítéséhez. Egy kétgyermekes család zsebében tehát 101 ezer forintot hagyhatott volna adócsökkentéssel az állam. Két keresőt feltételezve ez a pénz 5500 forint híján kettejük havi nettó keresetével egyezik meg.
Ha csak a mintegy 3,9 millió foglalkoztatottra vetítjük az szja-ból származó többletbevételeket, azt kapjuk, hogy a többletelvonás éves szinten fejenként 16 700 forint, egy kétkeresős családban 32 400 forint. Ha csak az áfát vetítjük minden polgárra, akkor 18 800 forintos elvonási többletet kapunk, ez négy emberre 72 000 forint. A többletbevételből akár jelentős adócsökkentéseket is végre lehetett volna hajtani. 255 milliárd forintból az áfa felső kulcsát még 18 százalékra is le lehetett volna vinni.
Ennyi pénzből a 21 százalék körüli átlagos személyijövedelemadó-terhelést gond nélkül kétharmadára, azaz 14 százalékra lehetett volna mérsékelni.
Számításainknál nem vettük ugyanakkor figyelembe az alacsonyabb adóterhelésből származó nagyobb befizetési hajlandóságot, holott ilyen mértékű adócsökkentésnél ez akár érzékelhetően is javulhatna. Elég a társasági adó 1995-ös megfelezésre gondolni. Akkor a bevételek az adókulcs jelentős mérséklése ellenére sem csökkentek.
Egy ilyen adócsökkentés természetesen nem hagyta volna érintetlenül a makrogazdasági pályát sem, amelyet természetesen más-más irányban térítette volna el az szja vagy az áfa csökkentése, esetleg ezek kombinációja. Az áfa csökkentése valószínűleg kedvezően hatna az inflációra, hiszen ma Magyarországon már számos olyan piaci szegmens van, ahol a verseny miatt a szereplők kénytelenek áraikba beépíteni a költségcsökkenést.
Mindkét megoldás növelte volna az aggregált keresletet, aminek zöme a Magyarországhoz hasonló kicsi nyitott gazdaságban - szűk árfolyamsáv mellett - a folyó fizetési mérleg hiányában csapódik le. A fizetési mérlegre nehezedő nyomás függ attól, hogy a gazdaságban hagyott pénz mekkora részét nyelik le a vállalkozások és mekkora része jut el a lakossághoz, és ezek abból mennyit takarítanak meg, illetve költenek el. Az aggregált kereslet növekedése mindezen túl azon is múlik, hogy az adócsökkentések nélkül keletkező többletbevételeket az állam elkölti-e, avagy sem. Ha igen, akkor akár adót is csökkenthetett volna, a kereslet ugyanannyi lenne. Idén a központi költségvetés a bevételi többlet kis részét költötte el, a fizetési mérleg kedvezően alakul, mert a fiskus még így is megszorítónak mondható. Ez azt jelenti, hogy az adócsökkentés kedvezőtlen hatását növekedéssel, de különösebb veszedelem nélkül elviselte volna a fizetési mérleg.
Máté Dániel
