Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt évtizedben állandósult a bizonytalanság a magyar mezőgazdaságban, s ezen a piaci és az állami szereplőknek együtt kellene változtatniuk - hangoztatta Hegedűs Miklós. Emlékeztetett arra, hogy a bruttó hazai termékből (GDP) 5, a foglalkoztatásból 7, az exportból 3 (az élelmiszeriparral együtt 9) százalékkal részesedő ágazat jövedelemtermelő képessége tavaly összességében is megszűnt, a mezőgazdaság vesztesége 1999-ben 15 milliárd forint volt üzemi szinten, szemben a korábbi 20 milliárd forinttal.
A kutató kiemelte, hogy tavaly Magyarországon a beruházások 90 százalékát kizárólagos vagy többségi külföldi tulajdonú cégek eszközölték, s a külföldi tőke aránya 50-60 százalék volt. A mezőgazdasági beruházásokban a külföldi tőke aránya 5 százalék volt, az ágazat aránya a nemzetgazdasági beruházásokban mindössze 3 százalék. A mezőgazdasági fejlesztéseket a forráshiányon túl az is hátráltatja, hogy a befektetett tőke megtérülési lehetősége alacsony.
Az ágazat gondjai ezen túl a piac, illetve a piaci intézményrendszer szabályozási hiányosságaiból, továbbá a birtokpolitikából adódnak. Ráadásul a mezőgazdaság és az élelmiszeripar potenciálja jóval nagyobb a szükségesnél. A belföldi értékesítés növekedésének a kereslet korlátai szabnak határt, az export bővülésének a csekély költségvetési támogatások, amelyek a következő két év büdzséjében nem növekednek annyira, hogy a helyzeten változtassanak.
Az igazgató kitért arra, hogy Magyarország EU-csatlakozása kapcsán sok illúzió él a mezőgazdasági termékek áremelkedésével, illetve azzal kapcsolatban, hogy a mezőgazdasági termelői árak növekedése megoldja az alacsony jövedelmezőség problémáját. Csakhogy az elmúlt évtizedben a magyar mezőgazdasági árak jelentősen közeledtek az EU-átlaghoz, így a csatlakozással már nem várható akkora emelkedés, amely számottevően változtatna a termelők veszteségességén - vélekedett Hegedűs. Szerinte amennyire dekoncentrált a mezőgazdaság, annyira koncentrált az élelmiszeripar és -kereskedelem Magyarországon, ezért a fogyasztói áraknak az EU-hoz való kiegyenlítődése akár évtizedekig is eltarthat. Az élelmiszer-ipari cégek a termelői árak emelkedését is megakadályozzák, ha a fogyasztói árak emelkedése nem lesz - számukra is - megfelelő mértékű. (Idén a kereskedők voltak azok, akik az élelmiszeripar átadási árainál is nagyobb mértékben emelték a fogyasztói árakat.)
L. L.
