Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A felügyelet 2000-re a bankok számára a tavalyi 37 milliárd forinttal szemben összesen 65-75 milliárd forintos adó előtti nyereséget prognosztizál. Az idén eggyel - 42-re - csökkent az rt. formában működő hitelintézetek száma, a Kvantum Bank és a Rákóczi Bank ugyanis pénzügyi vállalkozássá alakult, megkezdte ugyanakkor működését a Credigen Bank - áll az ÁPTF jelentésében. A bankok mérlegfőösszege szeptember végén 8159,7 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbit 16,4, az év elejit 11,2 százalékkal haladja meg. A piaci aktivitás növekedését azonban igazán a hitelezési tevékenység gyorsuló emelkedése mutatja. A vállalkozói hitelek december óta nominálisan 23,9, reálértékben 14,2 százalékkal bővültek, a kockázatosabb lakossági hitelek pedig 28,7, illetve 18,6 százalékkal. A hitelexpanziót a bankok továbbra is eszközoldalról, jegybanki betéteik leépítésével finanszírozzák.
E forrás azonban kiapadóban lehet, amit jelez, hogy a bankok felvett hitelei is lassú növekedésnek indultak. A második félévi stagnálást követően a betétállomány ismét növekedéni kezdett, a lakosság ugyanakkor pénzügyi vagyonának egyre kisebb részét tartja a bankokban.
A hitelintézetek legfontosabb kockázati tényezője továbbra is a hitelexpanzió jövedelmezőségre gyakorolt hatása. A minősített mérlegtételek 16, a minősített vállalkozói hitelállomány ezzel szemben 25, a lakossági pedig 30 százalékkal nőtt 1999 decembere és 2000 szeptembere között. A kockázatos kihelyezések növekedése egyelőre a külön figyelendő állomány növekedésében csapódott le - a problémás állomány csökkent -, de fokozott figyelmet érdemel - mondták a felügyeletnél.
Bár az új céltartalékképzés csökkent, a korábban megképzettek felszabadítása oly mértékben visszaesett, hogy a nettó céltartalék-képzési költségek összességében nőttek, ami a jövedelmezőséget negatívan befolyásolta. A nettó kamateredmény emelkedett ugyan, a mérlegfőösszegnek a hitelezés bővülése miatti jóval gyorsabb növekedése azonban a kamatmarzs mérséklődését eredményezte. A kamatmarzs és a céltartalékképzés költségeinek alakulása az előző negyedévben tapasztaltakkal ellentétben nem ellensúlyozta egymást, együttes hatásuk az eszközarányos jövedelmezőséget (ROA) 0,3 százalékponttal rontotta. A ROA ennek ellenére a tavalyi I-III. negyedévi 1,2-ről az idén 1,4 százalékra nőtt. Ez a felügyelet szerint egyértelműen annak köszönhető, hogy a bankok profitja a jutalékos tevékenységek folyamatosan növekvő eredményének hatására kedvezően alakult. A tőkejövedelmezőség (ROE) 13,92-ről 15,47 százalékra javult.
A bankok szeptemberig 78,04 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el, 31 százalékkal többet, mint a tavalyi első kilenc hónapban. A nyereséges bankok profitja 18 százalékkal nőtt, a veszteségesek deficitje 32 százalékkal mérséklődött. A veszteséges bankok száma az előző évhez képest 16-ról 12-re csökkent, piaci részarányuk azonban nem zsugorodott, szeptember végén a bankszektor mérlegfőösszegének 23 százalékát adták. A bankok jövedelmezősége és piaci térnyerése között korreláció mutatkozik, a legjobb jövedelmezőséget elért csoportba tartozó 13 bank mérlegfőösszege a bankszektori átlagot meghaladóan, 14,3 százalékkal bővült tavaly év vége óta. A kevésbé nyereséges és a veszteséges csoport növekedése ettől jelentősen elmaradt.
A felügyelet a bankszektor idei várható adó előtti nyereségét 65-75 milliárd forint közötti értékre prognosztizálja, figyelembe véve az eredmény eddigi jelentős növekedését, valamint azt, hogy a negyedik negyedévben szezonálisan magas a költségelszámolás.
Barna Zsuzsa
