Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagyon úgy tűnik, hogy Közép-Kelet-Európa tőkevonzó képessége megreked a jelenlegi alacsony szinten, az országok közötti megoszlás azonban átalakulóban van. Kezdetben Magyarország nyelte le a térségbe érkező működőtőke több mint felét, tavaly 8,5 százaléka érkezett a magyar gazdaságba. Ezzel párhuzamosan Csehország és Lengyelország látványosan növelte részesedését. Antalóczy szerint ezt a privatizáció eltérő üteme, illetve a befektetések ösztönzésének gyakorlata közötti különbségek magyarázzák.
Magyarországon a privatizáció gyakorlatilag lezárult, a befektetésösztönzési rendszer pedig jelentősen átalakult; közeledett ez Európai Unióéhoz, s ez kevésbé vonzó, mint egyes térségbeli országoké.
A magyarországi működőtőke-import eleinte főként a privatizációhoz kapcsolódott, illetve a zöldmezős beruházások jellemzően a transznacionális cégek vámszabad területi ténykedései voltak. Akkor elhanyagolható volt a profitrepatriálás, a befektetett tőke jelentős része pedig apport volt (ez még vámmentességet élvezett). Az 1997 óta tartó időszakban a már megtelepedett multik pótlólagos befektetései dominálnak. Ezek jelentős részét a profit visszaforgatásából finanszírozzák, ami nem jelenik meg a jegybank FDI-statisztikáiban, így - Antalóczy szerint - a működőtőke-befektetések értéke magasabb, mint amit a statisztika mutat. A Pénzügykutató prognózisa szerint egyébként az idei tőkeimport 2 milliárd dollár körül lesz.
A 100 legnagyobb transznacionális cég közül 76 jelen van Magyarországon - közülük 25 termel -, az első tíz közül pedig mindegyik - közülük 5 termel -, s a négy legnagyobb exportőr is e társaságok közül kerül ki.
Az elmúlt években a külkereskedelmi hiány 49-89 százalékát számszakilag a külföldi részvételű vállalatok hozták össze. Ebben azonban benne van például a Mol Rt. is, amelyben kétségkívül van külföldi tulajdon, de az energiahordozók importja nem kerülhető meg. Tavaly például a Molt nem számítva pozitív volt a külföldi érdekeltségek kereskedelmi mérlege.
A térségben stabilan Oroszország a legnagyobb tőkeexportőr, e mögött azonban jelentős mértékű tőkementés áll. Sőt, érdekes megfigyelni, hogy az orosz krach évében, illetve annak utórengései nyomán megnőtt a magyar tőkeexport is, azaz az sem kizárt, hogy a menekülő orosz pénzt egy ideig Magyarországon állomásoztatták, azután exportálták tovább. A magyar tőkekivitelben egyébként tavaly több mint 8 százalék esett Liechtensteinre, Ciprusra, Máltára és Svájcra - ezek mindegyike közismert off-shore terület. Ez az arány idén az első hat hónapban 26 százalék fölé emelkedett.
A magyar tőkeexport - a térségben 1997 óta stabilan a második - egyébként többnyire a szomszédos országokba, illetve az EU-ba irányul. Az idei 400 millió dollárból a Mol-Slovnaft ügylet 262 millió dollár, a Danubius Rt. csehországi bevásárlása pedig 15 millió dollár volt. A kutató szerint a magyar invesztoroknak leginkább a magas kockázatú piacokon van esélyük, mert a komoly befektetők nem viszik a pénzüket zavaros politikai vagy gazdasági körülmények közé, hanem kivárják a konszolidációt.
M. Cs.
