A hússzövetség szakértői szerint a húsipar jövedelmezősége idén előreláthatólag átlagosan 0-1 százalék között lesz a tavalyi 1,3 százalék után, változatlan, mintegy 250 milliárd forintos árbevétel mellett. A jövedelmezőség romlása annak ellenére következik be, hogy ez évben nő az ágazat termelése. Míg azonban az év első felében még a tavalyi szintű volt az exporttámogatás, a második félévben elfogyott a WTO által jóváhagyott 4,8 milliárd forintos támogatási összeg és emiatt jelentős mértékben csökkent a kivitel, így a vállalkozások bevétele is. Ugyanakkor ezzel szinte egy időben ugrásszerűen megnövekedtek a felvásárlási árak, az emelkedő takarmányárak miatt a gazdák növelték az élő sertés átadási árát. Míg januárban átlagosan 210 forint volt a sertés felvásárlási ára kilogrammonként, ma 286 forint - hívta fel a figyelmet Jankó Ferenc, a szövetség elnöke.
Fentiek mellett a belföldi fogyasztás nem emelkedett, sőt a vállalatvezetők szerint még a szinten tartás is jelentős eredmény. Elsősorban a késztermékek kereslete esett vissza, a tőkehúsok iránt enyhén növekszik az igény. A hússzövetség szakértői szerint ennek oka, hogy a feldolgozók belföldön 60-70 százalékos arányban áthárították önköltségeik emelkedését a kis- és nagykereskedőkre, akik szintén növelték áraikat, amelyek jelenleg ennek ellenére is csak az 1998-as szintet érik el. Jankó Ferenc szerint a húsos cégek tapasztalata az, hogy a belföldi kereskedők áraik folyamatos csökkentésére törekszenek, jelentős árversenyt okozva ezzel a feldolgozók között. Utóbbiak azonban várhatóan még az idén decemberben bejelentik jövő évi átadásaikra vonatkozó áremelési szándékukat, amely cégenként eltérő, átlagosan 10-15 százalékos lesz - vélte a szövetség elnöke.
A hússzövetség adatai szerint mintegy 5,5 millió sertést hizlalnak évente Magyarországon a nagyüzemi feldolgozók számára, s ebből körülbelül 3-3,5 millió fogy el belföldön, a többit csak külpiacon lehet értékesíteni. A legtöbb feldolgozó a veszteségesség ellenére az utóbbi időben piacai megtartása érdekében folytatta a kivitelt, mivel a harmadik negyedév végén pályázati formában 600 millió forintos állami támogatás enyhítette az exporttámogatás kiesése miatt kialakult rossz helyzetet, megoldást azonban ez sem jelentett. Az ágazati szakértők szerint a húsipar elsődleges gondja az, hogy az Európai Unióban a húsipari termelés közvetett támogatása igen magas, néhány országban eléri az 50 százalékot is, míg Magyarországon ez az arány csak 10-12 százalék. Az utóbbi időben ez a hátrány tovább növekedett, ráadásul a támogatás kiszámíthatatlan, az ágazat még most sem ismeri a jövő évi lehetőségeket. Idén az állati melléktermékek elszállítási és átvételi díja is mintegy háromszorosára növekedett, ez Menczel Lászlóné, a hússzövetség titkára szerint 2 milliárd forint többletkiadást okozott a feldolgozóknak.
László Levente
