A jövő évi inflációs prognózis elkészítése során nem vettük figyelembe a forintárfolyamsáv esetleges szélesítésének hatásait - mondta Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója. Erdős Szabolcs, az intézet inflációs szakértője pedig a jegybank új elnökének személyére vonatkozó tegnapi bejelentés nyomán korántsem venné készpénznek a forint árfolyamsávjának - a piac által gyakorlatilag már elkönyvelt - jövő évi szélesítését. Járai ugyanis bizonyos kormányzati gazdaságpolitikai megfontolások szálláscsinálója lehet a Szabadság téren, így annak is, hogy a szélesítés nyomán fellépő forinterősödés oly mértékben csökkentené a belföldi vállalkozások versenyképességét - elsősorban az egyre izmosabb beszállítói körben -, amit a kormány nem vállal fel. A jelentés szerint a csúszó leértékelést 5 százalékosnál magasabb infláció esetén nem célszerű megszüntetni, így ez minden valószínűség szerint jövőre is fennmarad. Az Ecostat az idén tervezett és várhatóan megvalósuló infláció közötti különbség mintegy felét varrja a külső hatások nyakába, de megítélésük szerint „növekvő kúszó inflációnak vagyunk tanúi”.
Az idei negyedik negyedévben a bruttóhazai termék (GDP) a megelőző három hónaphoz hasonlóan lassuló ütemben bővül. Az idei 5 százalékra várt növekedési ütem a bővülés csúcspontja is lehet, mert a magyar export fő piacain jövőre lassul a konjunktúra. Ezért - bár az alapvető exportorientáció megmarad - mind izmosabb lesz a belső piac. Zádor Márta, az intézet külgazdasági elemzője ezzel együtt úgy vélekedett, hogy Magyarország sajátos konjunkturális helyzetben van, mert az USA-hoz, illetve az EU-hoz képest némi eltolódással érkeznek e két világgazdasági centrum állapotának hatásai. Így szerinte nem törvényszerű, hogy jövőre dekonjunktúra, illetve lassulás következne be. Ebbe az irányba hat, hogy jövőre az idei magas bázis miatt a cserearányok „javulásra vannak ítélve”, valamint az is, hogy az unióba irányuló kivitel esetleges visszaesését kompenzálhatja a keleti export növekedése.
(NAPI)
