Ha a mezőgazdasági termelői árak növekednek, az élelmiszer-ipari cégek megpróbálják ugyan növelni a kereskedelemmel szemben érvényesített átadási áraikat, az utóbbi időben azonban ez nem igazán sikerült. Így idén az év első tíz hónapjában a termelői árak 22,6 százalékkal haladták meg a tavalyi év hasonló időszakának adatát, miközben az élelmiszeriparnak a kereskedelemmel szemben érvényesített árnövekedése az első kilenc hónapban csak 7 százalék volt. Az élelmiszerek, italok és dohányáruk eladási ára - amely a kereskedelem árrésével növelt átadási árat jelenti - eközben 12,6 százalékkal emelkedett. Vagyis az élelmiszeripar az áruházláncok erős alkupozíciója miatt nem tudta a termelői árak emelkedése miatt megnőtt költségeit érvényesíteni.
Kérdéses, hogy jelen alkupozíciók mellett mi valósul meg az élelmiszer-ipari cégek januárra tervezett - a felvásárlásai áraik növekedéséből adódóan idén elszenvedett költségnövekedés miatt indokolt - 10-20 százalékos áremeléséből, vagyis hogy mennyivel többet fizetnek majd az áruházak az iparnak. Iparági szakértők az utóbbi idők tapasztalataira hivatkozva úgy vélik, hogy a tervezett áremelések felét fogadja csak el a kereskedelem, így az átadási árakban legfeljebb a 10-20 százalékos emelés minimumát, 10 százalékot lehet elérni. Ettől egyes ágazatokban lefelé és felfelé is lehetnek eltérések, például a koncentráltabb szakágazatok jobb érdekérvényesítő képessége várhatóan nagyobb áremelést tesz lehetővé. Megfigyelők szerint amennyiben a kereskedelem önmérsékletet tanúsít, 10 százalék körüli lehet az élelmiszerárak emelkedése is. Ez ugyan az idei második félévhez hasonlóan felfelé húzza az inflációt, árrobbanást és az infláció elfutását azonban egyelőre korai emlegetni. Hosszabb távon mindenképpen az EU árszintjéhez való felzárkózás várható, úgyhogy az élelmiszer-ipari árak tartós emelkedésére lehet számítani.
P. B.
Tóth Levente László
Pálvölgyi Balázs