Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jól megágyazott a kel?le?met?len meglepetésnek Matolcsy György gazdasági miniszter szerdán, ami?kor bejelentette, hogy 4-4,5 szá?za?lé?kos lesz a bruttó hazai ter?mék harmadik negyedéves nö?ve?ke?dé?si üteme (NAPI Gaz?da?ság, 2000. de?cem?ber 1., 1. oldal). Ezek után az eleddig legalább 4,9 szá?za?lé?kos nö?ve?ke?dés?re szá?mí?tó pi?a?cot nem érte csalódás, amikor a Központi Statisztikai Hivatal 4,6 szá?za?lé?kos ered?ményt tett közzé.
Az adat megítélésében a leg?na?gyobb gondot az okozza, hogy az elemzők rendszerint a fel?hasz?ná?lá?si oldalról közelítik meg a GDP adatokat, a termelői oldali becs?lés?hez ugyanis nem áll ren?del?ke?zés?re ele?gen?dő adat. A termelői oldalról közelítve a leg?meg?bíz?ha?tóbb?nak az ipari termelés ada?ti mutatkoznak, ráadásul ezek nagy, 30 százalékos súllyal es?nek latba a GDP számításakor. Már?pe?dig az ipari termelés a har?ma?dik ne?gyed?év?ben 20 szá?za?lék?hoz kö?ze?li nö?ve?ke?dést mutatott, ezért az elem?zők szin?te biztosra vet?ték az 5 szá?za?lék körüli nö?ve?ke?dést.
A fejtörést most az okozza, hogy ha nem az ipar, akkor va?jon a bruttó hazai termék me?lyik összetevője rántotta ma?gá?val a növekedést a mélybe. A KSH közleménye szerint a me?ző?gaz?da?ság hozzáadott értéke a GDP-hez ebben a ne?gyed?év?ben kisebb volt mint egy év?vel ez?előtt, azaz az ágazat ki?fe?je?zet?ten csök?ken?tet?te a nö?ve?ke?dé?si ütemet. Ez azonban nem ma?gya?ráz?za a lassulást, mert a me?ző?gaz?da?ság súlya kicsi ah?hoz, hogy ér?dem?ben hasson. A szol?gál?ta?tá?sok hozzáadott ér?té?ke a KSH szerint nem vál?to?zott, az építőiparé pedig va?ló?szí?nű?leg növekedett. Marad az ipar, ami?ről a KSH köz?le?mé?nye is meg?jegy?zi, hogy bár az átlagot meg?ha?la?dó mér?ték?ben járult hozzá a nö?ve?ke?dés?hez, de ez az érték alacsonyabb mint az elő?ző két ne?gyed?év?ben. Az elem?ző?ket mindez azért lepi meg, mert a pub?li?kált ipa?ri ter?me?lé?si adatok nem mutattak lé?nye?ges visszaesést a má?so?dik ne?gyed?év?hez képest.
Így vagy úgy, a 4,6 szá?za?lé?kos index és a felhasznált GDP-össze?te?vők romlása arra készteti az elemzőket, hogy le?fe?lé mó?do?sít?sák egész éves elő?re?jel?zé?se?i?ket. A negyedik negyedév nagy - 31 százalék körüli - súllyal szerepel a GDP-ben, ezért 4,3-4,6 szá?za?lék?ra lassulása lényegesen csök?kent?he?ti az év első há?rom?ne?gyed évében még 5,7 százalékos növekedést. Erről felmérést ugyan nem ké?szí?tet?tünk, de az általunk meg?kér?de?zet?tek jel?lem?ző?en az 5,3 szá?za?lé?kot je?löl?ték meg tart?ha?tó új prog?nó?zis?ként.
M. D.
