A Magyar Bankszövetség már több mint egy éve folyamatos tárgyalásban van a Magyar Nemzeti Bankkal a jegybanki tartalékráta csökkentésével kapcsolatban - nyilatkozta lapunknak ifj. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A jegybanki tartalékráta az EU-országokban 0 és 2 százalék közzé esik, de inkább a nullához közelít. Így a most csökkentett 7 százalékos tartalékráta is többszöröse az EU-ban szokásosnak, ami versenyhátrányba hozza a magyarországi bankokat a nemzetközi pénzpiacon. A tartalékrátát a kereskedelmi bankok lényegében indirekt adóként tartják számon, mivel ezeket az eszközeiket kötelező a jegybankban elhelyezni, ám erre a piacon elérhető kamatnál lényegesen alacsonyabb kamatot kapnak. Az ebből származó veszteségük az idén körülbelül 30 milliárd forint lesz. Ezt az összeget érzékelhetően csökkenti a tartalékráta mérséklése - mondta a Bankszövetség főtitkára. Azt, hogy milyen mértékű lesz, egyelőre nem lehet tudni, mert nem ismertek azok a kondícióik, amelyekkel a kereskedelmi bankoknak az ily módon felszabaduló pénzeszközeikért állampapírt, vagy esetleg más források szerint, jegybanki kötvényt kell jegyezniük. A bankok nyereségelvonása azonban mindenképpen érzékelhető és szemmel látható lesz - jelentette ki Nyers.
Zdeborsky György, a CIB Bank vezérigazgatója a NAPI Gazdaság kérdésére úgy vélekedett, hogy a ráta csökkentésével a bankok addicionális likviditása nem növekszik, mivel állampapírt kell jegyezniük, ugyanakkor kedvező hatással lehet a hitelkematokra, hiszen csökkenti a bankok forrásköltségét.
Terták Elemér, a Daewoo Bank Magyarország vezérigazgatója ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a tartalékráta csökkentésének egyelőre ismeretlen mértékű jövedelempozíció-javító hatása nem annyira a haitelkamatok csökkenésében, mint inkább a betéti kamatok emelkedésében jelenhet meg. Terták reméli, hogy a lépést újabb ráta csökkentések követik.
G. Á.
