Az első félévi, a várakozásokat alulmúló beruházásnövekedés után magasabb, 7,4 százalékos növekedési ütemre számítanak az elemzők. Például az építőipar gondoskodhatna kellemes meglepetésről - az első félévi beruházásnövekedéshez csak 0,17 százalékban hozzájáruló iparág által generált invesztíciók meglódulhatnak, ahogy a már hosszabb ideje növekvő lakásigénylésekhez felzárkózik a lakásátadások száma, ugyanis csak az átadott lakás számít beruházásnak. Érvként hangzott el az is, hogy a gazdaság „túl gyorsan” nő ahhoz, hogy a korábbi alacsonyabb szinten maradhasson a beruházási ütem.
Az ez évi beruházásokkal kapcsolatban nagy a tanácstalanság - az elemzők erre az évre átlagosan ugyan 7,7 százalékos növekedést várnak - tavaly 6,6 százalék volt a beruházások növekedése -, de a prognózisok szórása 0,88, ami nagy bizonytalanságot jelez.
A jövő évi beruházásokkal kapcsolatos várakozások is jelentősen különböznek: 7,3 százaléktól, amit az Európai Unió lassuló növekedéséből adódó külkereskedelmi csökkenő dinamika indokolna, 11 százalékig terjednek az előrejlezések, amit az támasztana alá, hogy a kapacitáskihasználtság jelenleg elég magas, a kormány bérlakásprogramja és az autópálya-építés jelentősen növelheti a beruházásokat, és az első félévben alacsony a bázis. Az elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy a dinamikát az utóbbi egy-két évben már nem annyira az exportgeneráló, mint inkább a szolgáltatás-kereskedelem-ingatlan szektorba eső beruházások növelik és ez a jelenség tovább erősödhet a jövő év második felében - választási előtti évről lévén szó - potenciálisan felpuhuló költségvetési politika, valamint a laza jövedelempolitika nyomán.
Pálvölgyi Balázs
