Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jogszabály-módosítás azt jelentené, hogy az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996-os kormányrendelet vagyoni biztosítékokról szóló passzusai változnának: a mai állapot szerint a vagyoni biztosíték lehet pénzintézetnél lekötött pénzbeli letét, bankgarancia, kezesi biztosítási szerződés, illetve „az utasok javára kötött biztosítási keretszerződés”. A módosítási javaslat szerint megszűnne a fix összegű kezesi biztosítás - kaució -, s helyét a fizetésképtelenség esetére szóló kötelező inszolvenciabiztosítás venné át.
Kikerülne a jogszabályból a pénzbeli letét lehetősége is - ez ugyanis ésszerűtlen, mivel az irodák amúgy is szűkös likvid forrásait köti le -, viszont alternatív lehetőségként továbbra is megmaradna a bankgarancia lehetősége.
Az utazási irodák közül csak a nagy, tőkeerős irodák kapnak bankgaranciát - legfeljebb 20-25 százalékuk -, a többiek kaucióbiztosítást kötnek - mondta lapunknak Molnár Gabriella, a Magyar Utazási Irodák és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) alelnöke. Az éves árbevételhez kötött inszolvenciabiztosítás kötelező bevezetésével egyetértenek az irodák, ez a megoldás ugyanis teljes védelmet biztosítana az utasoknak.
Az utazási irodák szervezésében 800-900 ezren utaznak évente, a szervezett utak árait az előzetes becslések szerint csak pár száz forinttal növelné meg a biztosítás díja - mondta.
A biztosítótársaságok rendelkeznek inszolvenciabiztosítással - az Európai Utazási Biztosítónak legalábbis van ilyen terméke - mondta lapunknak Bartók-Nagy András, az EUB vezérigazgatója, a Magyar Biztosítók Szövetsége Utasbiztosítási Tagozatának vezetője -, de arra eddig egyáltalán nem volt érdeklődés. Ennek oka nagyon is érthető, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint egy nagy forgalmú, charterezéssel is foglalkozó iroda a vagyoni biztosítékra vonatkozó kötelezettségét megússza egy legfeljebb 35 millió forint összegű kaucióbiztosítással, ami nagyságrendekkel olcsóbb, mint ha egy, az utasok teljes kártalanítására szóló inszolvenciabiztosítást kötne. Annak díját ugyanis be kellene építenie áraiba, ami az amúgy is kemény piaci versenyben rontaná értékesítési lehetőségeit. Ha azonban a jogszabály ezt kötelezővé tenni, a biztosítási díj miatt mindenkinek magasabb árakkal kellene dolgoznia. Mindemellett a biztosítók nem akarnak újabb kötelező biztosítást - tette hozzá Bartók-Nagy András -, így jó megoldásnak tartják a bankgarancia mint alternatíva lehetőségét.
G. Á.
