Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mezőgazdasági termelői áraknak a termeléshez felhasznált inputok áraitól való elmaradása miatt a szektorban képződő jövedelem alacsony. A költségvetési támogatás korlátozott, míg a banki finanszírozást az gátolja, hogy a mezőgazdasági termelés számára még mindig magasak a kamatok és a kérelmezők nem rendelkeznek megfelelő garanciával, így a felhalmozódott tőkehiány nehezen csökkenthető.
Magyarország már az EU-csatlakozást megelőzően 210260 millió euró 5568 milliárd forint mezőgazdasági támogatásra számíthat. Ebből 100150 millió eurót a PHARE program, 70 millió eurót az infrastruktúra-fejlesztési és környezetvédelmi célokra szánt ISPA program, 38 milliót pedig a SAPARD program keretében folyósítanak, és a pénzt 6040 százalék arányban a mezőgazdaságra, illetve vidékfejlesztésre lehet felhasználni. Mindezen túl a költségvetési előirányzatok népességarányos megoszlása alapján a csatlakozás évében 662 millió euróra, azaz körülbelül 172 milliárd forintra számíthat az ország. Ennek az első évben csaknem 40 százaléka, 256 millió euró jut az agrárszektorra, később az agrárszubvenció az uniós támogatással együtt növekszik.
A csatlakozás utánra tervezett összegek ugyan jóval meghaladják az előcsatlakozási időszak agrártámogatásait, de elmaradnak a jelenlegi tagok által élvezett agrárszubvencióktól figyelmeztet a VKI. Míg a csatlakozás után egy magyar agrártermelő átlagosan 863 euró támogatást kap majd, addig egy uniós farmer 5853 eurót. A majdnem hétszeres eltérés úgy lehetséges, hogy a magyar agrártermelőknek az EU szerint nem járnak az unión belüli agrártámogatás kétharmadát kitevő kompenzációs kifizetések. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) számításai szerint Magyarországnak 2002-ben 1,2-1,3 milliárd euró kompenzációs támogatás járna, ezért célszerű az erre való jogosultságért határozottan fellépni az uniós tárgyalásokon.
A VKI felhívja a figyelmet arra, hogy a Magyarországnak szánt pénzügyi transzferek bruttó összegek, teljes jogú tagság esetén ebből le kell vonni a magyar hozzájárulást, ami akár a GNP 1,27 százalékát is elérheti. A csatlakozás időpontjára 45 milliárd eurós GNP-t feltételezve 571 millió eurót kellene befizetni az EU kasszájába, így az első évben Magyarország tisztán csak 91 millió eurót kapna, ami jóval kevesebb a csatlakozást megelőző támogatásnál. Ez a helyzet később javul, a második évben a támogatás már 170 millióval nagyobb lesz a csatlakozás előttinél. Az EU-források igénybevétele 25 százalékos társfinanszírozást igényel, ami a csatlakozás évében 43 milliárd forint költségvetési támogatást feltételez.
Mindebből a VKI arra következtet, hogy a vártnál kevesebb uniós forrás aligha lesz képes a magyar mezőgazdaság finanszírozási gondjait megoldani. Így már a csatlakozást megelőzően, illetve attól teljesen függetlenül javítani kellene az agrárszektor önfinanszírozó képességét a termelői árak emelésével és a banki finanszírozás megoldásával.
L. L.
