Az Európai Unió országjelentése után újabb dicséretet kapott Magyarország: kedden a Moodys nemzetközi hitelminősítő Baa1-ről A3-ra emelte a magyar szuverén devizakötvények és devizabankbetétek osztályzatát. Ezzel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány által kibocsátott devizakötvények átkerültek a közepes befektetői B kategóriából az elsőrendű befektetéseket jelölő A osztályba. A Moodys lépését feltehetően a következő néhány hétben követi a londoni Fitch és a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poors is minden bizonnyal javítja a magyar devizaadósság besorolását.
A Moodys a döntést a gyors gazdasági növekedéssel, a folyó fizetési mérleg javulásával és a kedvező fiskális pozícióval indokolta, és bár megemlítette az infláció emelkedését, leszögezte, hogy a maginflációs adatok továbbra is jók. A hitelminősítő az indoklásban úgy fogalmazott, hogy Magyarország a legjobban teljesítő kelet-közép-európai gazdaság. Jonathan Schiffer, a hitelminősítő alelnöke az MTI-nek nyilatkozva kiemelte a megfontolt költségvetési politikát és a monetáris terület jó teljesítményét is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Schiffer az új besorolás stabil kilátásáról elmondta, hogy az A kategórián belüli előrelépéshez az eddig letudott drámai változások után már lassabb előrelépések szükségesek. Ezek megítélésére a Moody's középtávú elemzésében az államháztartás kérdéseire, a közszféra reformjára, a monetáris és árfolyam-politikára helyezi a hangsúlyt. Farkas Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója szerint ezek a szempontok nem különböznek jelentősen a nyugat-európai államokkal szemben alkalmazott értékelési kritériumoktól. A monetáris politika hangsúlyosságát logikusnak nevezte, hiszen az szerinte kulcsszerepet fog betölteni Magyarország európai uniós integrációjában. Farkas elmondta, hogy a piacok kockázati prémiumban mérhető ítélete mindig is az éppen aktuális hitelbesorolásnál kedvezőbb helyzetűnek mutatta Magyarországot, de a keddi kategóriaugrás kulcsfontosságú a piac véleményének további javulása szempontjából.
A hitelbesorolás javításától az elemzők különösen ha lépést a többi hitelminősítő is követi tőkebeáramlást, a kockázati prémiumok csökkenését várják. Nyeste Orsolya, az Postabank Értékpapír Rt. elemzője szerint a csökkenés akár az 50 bázispontot is elérheti, ha a piac kevésbé aggódik majd a jövő évi inflációs kilátások miatt. A növekvő tőkebeáramlás leszorítja az állampapírhozamokat, és a forintra gyakorolt nyomás révén a lebegési sáv kiszélesítését eredményezheti ezt az MNB szíve szerint már úgyis megtette volna. Ha a Pénzügyminisztérium továbbra sem adja áldását az árfolyamrendszer megváltoztatására, a jegybank kényszerűségből a kamatokat is csökkentheti kockáztatva ezzel a reálkamatok eltűnését. Erdős Mihály, a K&H elemzője 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentést tart elképzelhetőnek az év hátralevő részében. Szerinte a nyugati alapok befektetési bizottságainak ülésein meghozott vagyon-újraallokációs lépések fokozatosan növelhetik majd a magyar értékpapírok iránti keresletet.
(NAPI)
