Az természetes, hogy a növekvő lakásépítési kedv egyelőre nem tükröződik a használatba vett lakások számában, az építési engedélyek kiadása és az épületek átadása között ugyanis 1,5-2 év telik el véli Horváth Sándor, a gazdasági tárca lakáspolitikai főosztályának vezetője. Az építési engedélyek száma idén 40 százalékkal haladta meg a tavalyi adatot. A lakásprogram fontos gazdaságpolitikai cél, így ötezer lakás pótlólagos építése mintegy húszezer új munkahelyet teremt, valamint százmilliárd forintos állami bevétel- és 0,4 százalékos GDP-növekedést eredményez. Jövőre is megmarad a lakásépítési kedvezmény leánykori nevén szocpol , és az áfa-visszatérítés intézménye, a mai feltételek mellett. Az új lakás megvásárlása után nem kell illetéket fizetni, ráadásul növekszik a jelzáloglevelek utáni állami kamattámogatás mértéke.
Az önkormányzati tulajdonú bérlakások tavaly mintegy 12 ezerrel csökkent. Ma az összes, mintegy négymillió lakás legfeljebb öt százalékát teszik ki. Ezt az önkormányzatoknak nyújtott támogatással kívánják növelni, idén júliusban erre 2 milliárd forintot különítettek el. Jövőre azonban bérlakásépítésre várhatóan 6,8 milliárdot fordítanak, amihez az önkormányzatok pályázat útján, 20-30 százalék önrész vállalásával juthatnak hozzá.
D. L.
