Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ingatlanpiaci adatok szerint idén az új lakások ára továbbra is dinamikusan nőtt, a használt lakások árnövekedése viszont az utóbbi hónapokban megtorpanni látszik. Ennek egyik oka lehet, hogy a fizetőképes réteg a kedvezményes hitellehetőségeket is kihasználva az új lakások építését választja. A kereslet ilyen irányú változása pedig automatikusan csökkentheti a használt lakások piacán az árakat. A gyakorlatban nem figyelhető meg ilyen közvetlen összefüggés véli Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. Magyarországon évente mintegy 120130 ezer lakás cserél gazdát. Ebből 20 ezer körüli az új lakások száma, a többi 100110 ezer a használtak forgalma. A múlt évi teljes lakáspiaci forgalom 8-9 millió forint körüli újlakás-árak és négymillió forint körüli használtlakás-árak mellett 560580 milliárd forintra tehető. Idén a becslések szerint az új lakások ára 1015, a használtaké pedig 2025 százalékkal emelkedik, így a teljes forgalom elérheti a 660680 milliárd forintot.
(Folytatás a 3. oldalon)
A lakáspiacon az utóbbi 1-2 évben felbukkanó többletkereslet gyakran a pénzpiacról kiszállva elsősorban beruházási szándékkal érkezett, főleg az új lakások építésébe szállt be. Mivel nagyságrendileg nagyobb a használt lakások piaca, nem valószínű, hogy az új lakásokba áramlás érdemben csökkentené a használtpiaci keresletet. A többletkereslet mértéke a jövőben a tőzsde, a reáljövedelmek és a hitelszféra klímájának függvénye véli Hegedűs.
A frekventált helyen lévő és jelentős belső értékkel rendelkező régi otthonok ára valószínűleg nem csökken a jövőben sem osztja az előző vélekedést Gáspár Anna, a Build & Econ ügyvezető igazgatója. Ezeket a használt lakásokat ugyanis mindig megéri felújítani. Különösen a fővárosban, ahol egyes területeken lakni státusszimbólum, így itt mindig erős marad a kereslet. Erre példa Buda, amelynek már beteltek a „jobb” részei. Árcsökkenés esetleg a városok külső részein lévő, rosszabb adottságú lakásoknál következhet be.
Az utóbbi hónapokban a használt lakások árnövekedése lassult, helytől és időtől függően az árak akár nominálisan is stagnálnak a tavalyihoz képest, így a mérséklődés csaknem tíz százalék körüli reálérték-csökkenésnek felel meg mondta el lapunknak Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. Becslése szerint az új lakások négyzetméterenkénti ára tavaly magánerős kivitelezésben 80 ezer, vállalkozói megvalósításban pedig 100 ezer forintnál kezdődött. Idén várhatóan az inflációt kissé meghaladva 11-12 százalékkal nőnek a lakások átlagos négyzetméterárai, a telkeké pedig ennél is gyorsabban, mintegy 20 százalékkal.
A magánerős lakásépítéseknél a kedvezményes állami hitellehetőség előtt 6-8 százalék volt a teljes kiadáson belül a hitel aránya. Mára ez mintegy 15 százalékra nőtt az állami beavatkozást követő banki versenynek köszönhetően. Ha ez a tendencia fennmarad, a hitel súlya folyamatosan nőhet és egy-két éven belül akár 30 százalékra is emelkedhet véli Varga.
D. L.
