A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által az országos, virtuális zárt adatátviteli szolgáltatás biztosítására és az adatátviteli hálózat üzemeltetésére kiírt pályázaton induló egyik társaság azért vált alkalmatlanná, mert az elmúlt 3 évben veszteségesen működött. Polányi Sándor, a Vivendi Telecom Hungary vezérigazgatója érthetőnek tartja, hogy a kiíró garanciákat fogalmaz meg, de szerinte ezek az elvárások más módon is teljesíthetők. Egy induló cégtől nem várható el, hogy nyereségesen tevékenykedjen, ez azonban még nem kérdőjelezi meg a társaság alkalmasságát. (Az informatika napjainkban zajló forradalma idején egymás után jelennek meg a magyar piacon a nemzetközi cégek vállalkozásai, amelyek az első években veszteségesen működnek.)
(Folytatás a 3. oldalon)
A Legfőbb Ügyészség pályázati kiírásában elvárta az indulóktól, hogy az előző három év munkái között szerepeljen az eljárás tárgyához hasonló, legalább 100 millió forint értékű eredményesen elvégzett feladat, s az ajánlattevőnek öt ellenőrizhető referenciát kellett felmutatnia. Az öt referencia olyan feltétel, amelyet egy fiatal vállakozás aligha teljesíthet. Az alternatívok az ehhez hasonló elvárások miatt arra panaszkodnak, hogy sohasem juthatnak be a „körforgásba”.
A Belügyminisztérium (BM) EU Integrációs Irodája által megbízott BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt. a Közbeszerzési Értesítőben megjelentetett felhívásában a határőrség használatában lévő távközlési hálózat rekonstrukciójára, valamint a kapcsolódó szolgáltatásra írt ki előminősítéssel indított nyílt közbeszerzési pályázatot. A BM elvárta az ajánlattevőtől, hogy az elmúlt három évben forgalma évente átlagosan elérje az egymilliárd forintot. Az alternatívok ennek sem tudnak megfelelni, bár az ajánlattevő vélhetően elfogadta volna az anyacégek garanciavállalását is. Az is megoldás lehetett volna, ha ezek az ifjú cégek konzorciális szövetséget alkotnak, s úgy indulnak a pályázaton. A BM azt várta az indulóktól, hogy az elmúlt három évben legalább egy 300 millió forint értékű referenciával rendelkezzen. Ez a kitétel nem csupán az alternatív cégek számára komoly akadály, hasonló nagyságrendű adatátviteli fejlesztés ugyanis csak ritkán akad a piacon jegyezte meg Polányi.
Az említett nagyságrendű referenciát a viszonylag nagy beruházás indokolta mondta lapunknak Siroki Attila, az Integrációs Iroda szakértője. Megoldást jelentett volna, ha az előminősítési szakaszban, de még az ajánlattevő pénzügyi, műszaki és gazdasági alkalmasságát igazoló nyilatkozatok és igazolások benyújtása előtt az ajánlattevők mindegyike előtt világossá válik, hogy a kiíró elfogadja az anyacég vagy a pályázaton induló társaság más magyar érdekeltségének beruházását. A pályázati kiírás ezt ugyanis nem zárta ki. A három éves kitétel pedig azért szerepelhet a pályázati kiírásokban, mert ennyi idő alatt kiderülhet, életképes-e a vállalkozás jegyezte meg Siroki. A szóban forgó BM-tenderen végül hét cég maradt versenyben, köztük egyetlen távközlési szolgáltató, a Matáv, így bár a rekonstrukciós munkák kapcsán elképzelhető a verseny, a pályázati kiírásban szereplő távközlési szolgáltatás jogát csak a Matáv szerezheti meg. Ez az állapot pedig a közbeszerzés alapvető eszközét, a versenyeztetést veszi ki az ajánlatkérő kezéből. Siroki megjegyezte, hogy a kiírónak, miként az az eljárás fajtájának megválasztásából is kiderül, nem volt olyan szándéka, hogy a Matávot hozza versenyelőnybe. Ebből az esetből is látható, hogy a fiatal cégek nem minden esetben ismerik fel a közbeszerzési eljárások esetleges buktatóit.
Diószegi József
